2019. május 30.


IN THE BEGINNING…

They told them they were evil.
They told them they were possessed by demons.
They told them that darkness ran in their veins.

Holy Innocents Home for Children is a haven for orphaned boys who have nothing and no one. 
The priests watch over them, educate them, raise them in the family of the church.

Except for some.

Seven of the orphans are no ordinary boys. They attract the attention of the priests for their acts of violence, of bloodlust. The priests realize these boys are drawn to the darkness. And the priests are no ordinary priests. They are the Brethren, a secret sect who believe themselves on a divine mission to seek out evil in the boys in their care. Seek it out, and then drive it out. 

The seven have fallen from God’s grace. And the Brethren will cleanse their blackened souls...
 
Oldalhossz | Page Length: 240
Megjelent | Released: 2019. 05. 28.
Műfaj | Genre: Dark, New adult, Pszicho-thriller

HEA ✘
Standalone ✘
Cliffhanger ✓
Váltott szemszög | Dual POV ✘
Morális kérdések | Moral questions ✓
Főszereplők | Main Characters: Michael, Raphael, Sela, Diel, Bara, Uriel, Gabriel

Cselekmény 5/5 | Írói stílus 6/5 | Erotika 0/5 | Romantika 0/5 | Sötétség 5/5 | Humor 0/5 | Férfi karakter(ek) 5/5  | Dráma - Konfliktus 5/5 | Megoldás 0/5 | Csavar 4/5 | Befejezés 0/5 | Klisék 0/5 | Realitás 4/5 | Összetettség 4/5 | Érzelem 5/5 | Függőséget okoz 5/5

Plot 5/5 | Author's style 6/5 | Erotic scenes 0/5 | Romantic scenes 0/5 | Darkness 5/5 | Humor 0/5 | Male protagonist(s) 5/5 | Drama - conflict 5/5 | Solution 0/5 | Twist 4/5 | Story ending 0/5 | Cliché 0/5 | Reality 4/5 | Complexity 4/5 | Feelings 5/5 | Addiction 5/5

Zeneajánló -
Music Recommendation

"Madness" - Ruelle
"Faded" - Alan Walker
"Bad Guy" - Billie Eilish
"Natural" - Imagine Dragons
"Losing My Religion" - R.E.M.

"Night Rain" - Sumie
"Young God" - Halsey
"This Fire" - Richard Walters
"Heathens" - Twenty One Pilots
"Psychotic Kids" - YUNGBLUD

#PartofaSeries #AlphaMale #HotGuyAlert #Intense #OhtheHorror #Feeeeels #SickTwisted
#IOwnTheseCauseImAnAddict #BooksThatDeserveMoreThanFive #WTF #MindFuckAlert #CoversILove



"ℭ𝔬𝔫𝔰𝔦𝔡𝔢𝔯 𝔱𝔥𝔦𝔰
ℭ𝔬𝔫𝔰𝔦𝔡𝔢𝔯 𝔱𝔥𝔦𝔰, 𝔗𝔥𝔢 𝔥𝔦𝔫𝔱 𝔬𝔣 𝔱𝔥𝔢 𝔠𝔢𝔫𝔱𝔲𝔯𝔶 (...)
𝔗𝔥𝔢 𝔰𝔩𝔦𝔭 𝔱𝔥𝔞𝔱 𝔟𝔯𝔬𝔲𝔤𝔥𝔱 𝔪𝔢 𝔗𝔬 𝔪𝔶 𝔨𝔫𝔢𝔢𝔰 𝔣𝔞𝔦𝔩𝔢𝔡
𝔚𝔥𝔞𝔱 𝔦𝔣 𝔞𝔩𝔩 𝔱𝔥𝔢𝔰𝔢 𝔣𝔞𝔫𝔱𝔞𝔰𝔦𝔢𝔰 ℭ𝔬𝔪𝔢 𝔣𝔩𝔞𝔦𝔩𝔦𝔫𝔤 𝔞𝔯𝔬𝔲𝔫𝔡
𝔑𝔬𝔴 ℑ'𝔳𝔢 𝔰𝔞𝔦𝔡 𝔱𝔬𝔬 𝔪𝔲𝔠𝔥

ℑ 𝔱𝔥𝔬𝔲𝔤𝔥𝔱 𝔱𝔥𝔞𝔱 ℑ 𝔥𝔢𝔞𝔯𝔡 𝔶𝔬𝔲 𝔩𝔞𝔲𝔤𝔥𝔦𝔫𝔤
ℑ 𝔱𝔥𝔬𝔲𝔤𝔥𝔱 𝔱𝔥𝔞𝔱 ℑ 𝔥𝔢𝔞𝔯𝔡 𝔶𝔬𝔲 𝔰𝔦𝔫𝔤
ℑ 𝔱𝔥𝔦𝔫𝔨 ℑ 𝔱𝔥𝔬𝔲𝔤𝔥𝔱 ℑ 𝔰𝔞𝔴 𝔶𝔬𝔲 𝔱𝔯𝔶"


🇭🇺

Ezzel az ajánlással kezdődik a Genesis, Tillie Cole új, dark sorozatának első, pontosabban kiegészítő, 140 oldalas kötete: "To those who understand my love of uncoventional stories", vagyis "ajánlom a könyvet mindazoknak, akik megértik a szerelmemet a kényelmetlen sztorik iránt." Ez az én fordításomban felhívás keringőre. Kösz, Tillie.


Úristen, hogy kezdjek bele, mi a lóf...szóval mit mondjak? Csak azért szereztem be 1 órával, és nem 1 másodperccel a megjelenés után, mert azt hittem, fantasy. Most komolyan, a cím nem erre utal? Mint a Terminátor zsilliomodik része. Ne már. Amikor rákattintottam a megrendelés gombra, valamiért elfelejtettem átgondolni pár dolgot. Például hogy miért van a kezem egy fantasy felett, amikor legutoljára Harry Pottert olvastam a kategóriában, azt is 5 éve. Ergo, annyi közöm van az egészhez, mint a medvesajtnak a brummogáshoz. Hogy miért akarok fizetni valamiért, amit sose olvasok el, és ott fog porosodni a kindle sötét bugyraiban. Vagy hogy ki az író. Mert ő írhat Micimackóról, a bálnák párzási szokásairól, a vége általában ugyanaz: ami marad belőlem, az egy nagy nyál,- és könnytenger. Kettévág, a darabjaimat pedig maga mögött hagyja. Ezek közül semmi, abszolút semmi nem tűnt fel, pedig akkor már az univerzum is tartotta a kis harmonikáját, és rázendített a vállam fölött: "bábu vagy, úgy játszom veleeeeed..." De semmi. Hogy mi a bekezdés lényege? Nos, ha semmit nem veszel észre a jelekből, nem gondolkodsz, csak megteszed, akkor ott érdemes megnézni, mit akar tőled az univerzum, vagy jelen esetben, milyen könyvet vettél valójában.
 

A jelek egy olyan sorozathoz vezettek, amiből eddig cirka 140 oldalt láttam még hátravan 7 teljes könyv, de már eladtam a lelkem az ördögnek mégis visszavonhatatlanul szerelmes vagyok. Ám ez itt nem a Thousand Boy Kisses, vagy a Wish For Us, annyit most tisztázzunk. Az ajánlásból már tudtam, hogy jó helyen vagyok, hiszen az figyelmeztetés minden olyan gyenge gyomrú nyuszifülnek, aki meghökken, ha 9 srác terrorizálja a mostohahúgát, ha testvérek közötti (szex)kapcsolatról van szó, ha Stockholm - szindróma a fő szál, vagy egy női karakter késsel a kezében rohangál 300 oldalon. Ha már ezeknél berezelsz, súgok neked valamit: ezt hagyd ki. Nem fogsz tudni vele megbirkózni, mert gyomorforgató. Bár nem azért, mint akármelyik dark-romantikus. Mivel ez egy előzménynovella, van egy kiinduló helyzet, ami aztán a sorozat köteteinek alapot ad. Az említett kiinduló helyzet olyan téma, ami az emberiséget – sőt, lehet, hogy a te valamelyik, pár száz évvel ezelőtt élt ősödet is kísérte(tte)...addig a pár óráig, ami hátra volt, ha bebizonyosodott, hogy. Tillie ezt helyezte középpontba, és emiatt lett ez lényegében egy iszonyatos(an erős) kezdés. Mielőtt elkezded a könyvet, érdemes tisztázni, hogy mi is pontosan az a dolog, amire épít a cselekmény. Persze 140 oldalba nem lehet mindent bezsúfolni, és még lehetett volna többször fejtegetni mondjuk az egyház hatalmát, vagy hogy mi volt a szerepe a rögtönítélő bíróságoknak, de amit lehetett, azt Tillie megtette. Sőt. Volt, amikor elsírtam magam. Mivel elkezdtem vonzódni a karakterekhez, választottam fiút, aztán meg történt, ami történt. Ez utóbbival kapcsolatban is jöhetett volna még több dolog, fejtehetgette volna bőven a hátteret végül is olyan témáról volt szó, ami önmagában megér legalább 1 oldalas magyarázatot de visszatekintve, elég, hogy Tillie néhol csak egyetlen szót írt. Mert így a fájdalom, a kín is sokkal nagyobb, amit érzel.

Ha feltetted magadnak a kérdést, hogy ez esetleg nem hasonlít-e az Elite Seven-höz, vagy a Cavalieri Della Morte-hoz, akkor a válaszom: de. Egyrészt annyiban hasonlítanak, hogy adott egy előzmény, ahonnan minden elindul, ahol XY karakter összekapcsol valami, aztán mindenki "megy a dolgára", és mindenki külön részt kap, viszont az első részben született "szövetség" megmarad. A legelső rész Raphael ó anyukám, ó anyukám... – szemszögéből íródott, de már annak a fülszövegéből látszik a másik hasonlóság. Legalábbis az, aki olvasta a fent említett sorozatokat, azonnal meglátja. SPOILER. Aki pedig nem, annak annyit mondok, minden fiú kap valamilyen feladatot, amit teljesítenie kell ahhoz, hogy abban a bizonyos szövetségben maradjon. Ha pedig képtelen rá, akkor viszon'látás...kérdés, mi lesz az élettel. Mert függetlenül attól, hogy papíron jól mutat, attól még belebukhatsz, ha odakerülsz. De hogy valóban igazam van-e, kiderül június 11-én. SPOILER VÉGE. Egyébként, csak hogy tisztában legyünk a dolgokkal, én a 3. oldalon gondoltam azt, amit a lány, aki ezt írta a Raphael alá: "For the love of god mary jesus and zeus and hades and all the fatherfucking unortodox holy bastards I can't keep calm look at that cover read over and over again this blurb! My metaphorically fallen angels turning reality oh my fuckity fucked fuck..." Hát körülbelül. És ez volt a nyitótánc. Érdekes, de itt nem kavart be a szemszög. Pedig ha E/3. nézetből megy a történet – nem "hozzád szól", rólad beszél, hanem úgy, mintha mindenki harmadik személy lenne – azzal nem vagyok kibékülve Stylo Fantome óta. Talán jobb lett volna egy egyszerűbb, E/1 és E/2 nézet, vagy ugyanazt több fiú szemszögéből is elmesélhette volna, de ha Tillie így döntött, ennek így kell lennie.

Talán észrevetted, hogy a pontozásnál rengeteg a nulla...de ennek is van miértje. Említettem, hogy ez bevezető novella, így néhány dolog – a megoldás, a befejezés – hiányzik, csakúgy, mint az erotika, a romantika, és a női főszereplő. Azonban amikor Tillie elvett, azt utána tízszeresen pótolta. Csodálatra méltó alkotó, mert maximumon tud alkotni NA-t és darkot. Emellett pedig kiemelkedő a stílusa. Megérdemli azt a hatost. Itt elsősorban az alapozásról van szó, meg kell érteni a hátteret – nem véletlen van a végén egy "sneak peek", egy kisszótár, amiben össze van foglalva minden hamuból születik az új, kik voltak azelőtt, kik lesznek azután, ki irányít úgy, hogy egyáltalán nem veszi észre az olvasó, és át kell értékelni a jó,- illetve a rossz fogalmát. Függetlenül attól, hogy mellékszál nincs, és egyszerűek a kifejezések, elég nehéz megérteni (most olvasom másodjára...) mert azért a témával sem találkozik mindennap az olvasó, meg a brutalitás is egészen új szintű. Összesen 7, vagy 8 hasonló jelenet van benne, de nem véletlen a figyelmeztetés. És ha szerinted ilyen nem létezik, jusson eszedbe, hogy ez ment évszázadokig mindazokkal, akikről azt gondolták, hogy "más". Emberek tették ezt emberekkel, Isten nevében. Csakhogy Isten senkitől nem kérte ezt. Soha. A gond ott kezdődik, amikor valaki retteg az ismeretlentől, és mindenáron meg akar tőle szabadulni...

Döbbenet, de még hibát sem találtam - mondjuk elég kínos lett volna 140 oldalon. Amúgy sem értem rá keresgélni, mert lefoglalt, hogy kerestem a hetedik srácot. Számolok, még mindig számolok, valamit hátha félreértettem, de a hetedik sehol. Eleinte hatan vannak, a hetedik úgy kerül oda...és talán te sem fogod elhinni, de ebből az akaratgyenge, naiv nyúlból, ebből a kis szerencsétlenségből lesz az egyik legerősebb tigris. Akit Isten nem véletlen küldött, hogy a nyájat terelje. Szükség is lesz rá. Van a jó oldal, meg van a sötét oldal. Te hova állsz? És ha nem az a jó, illetve a rossz, amit annak hiszel? Létezik jó és rossz? Megtalálod valaha is a kiutat, vagy meghalsz? Erős maradsz, és kitartasz annak ellenére, hogy nincs kiút, vagy a porba hullsz, mielőtt eljön a megváltás? Kemény kérdések ezek, de ebben a rövid kis novellában lehetőséged lesz gondolkodni a szereplőkkel együtt. Az egészen biztos, hogy Tillie egy teljesen új világot alkotott ahová csak azokat várja, akik elég erősek hozzá. Ha pedig félsz, mutatja az ajtót. Az első pár oldalon van lehetőséged arra, hogy kilépj...aztán ahogy halad a történet, nem szabadulsz. Ha eddig úgy érezted, hogy van benned némi sötétség, akkor ezután teljesen eltűnik a lelked, és eggyé válsz a Bukott Angyalokkal.


Biztos észrevetted, hogy az értékelésnek ezentúl van egy új része is, méghozzá néhány címke. Azzal, hogy a Genesis egy sorozat nyitórésze, már te is tisztában vagy. Szavak nincsenek rá, mennyire beteg, elborult, eltorzult, sokkoló, sötét, perverz, intenzív, és persze amikor más könyv a határokat feszegeti, nem mer egy bizonyos pontnál tovább menni, ott ez még csak röhög. Rajtad. Bízom benne, hogy a színvonal végig ilyen marad, de az írónőt ismerve, még mindig van feljebb (vagy ez esetben, lejjebb...) ráadásul aligha van annál jobb érzés, amikor az ember nem is egy, hanem mindjárt hét karakter közül választhat magának kedvencet. Hogy nekem ki? *Nagy levegő* Gabriel és Raphael. Mindig az alfák. Sosem hazudtoltam meg önmagam. Megadom az ötöt, a hatot, de még a százezret is, nincs itt kérdés. Nem tudom, mit vártam, de annyi biztos, hogy nem ezt. Természetesen vannak még olyan dolgok a könyvben, amiről nem beszéltem, és amit neked kell kideríteni, de ha elolvasod a könyvet, még jobban fogod csodálni az írónőt, és a kreativitását. Nem újdonság, hogy előzményhez kapcsolnak több, különálló regényt. Csakhogy míg ott az előzmény után kezd a szívonal felfelé menni, itt ez az első sor után látszik. És meggyőz téged, hogy rendeld meg a következőt. Majd a következőt. Kíváncsi vagyok, ijedt, ideges, dobol a lábam, de mindez csak azt bizonyítja, hogy 140 oldalból is lehet jó dolgokat kihozni. Az "I Own These 'Cause I'm an Addict" címke szerintem egyértelmű. Enyémek. Függő lettem. És a millió dolláros kérdés: ha ennek a címkéjében ott van, hogy "könyvek, amik többet érdemelnek öt csillagnál", pedig ez csak egy kis, 140 oldalas novella volt, mi lesz akkor, ha megkapom Raphael-t, vagy Gabrielt? #DrágaUramHozzádFohászkodom #Hámánembíromezmégcsak140oldalvoltafrancba

🇺🇸

Gosh, what should I say? Where do I start? I got it 1 hour after release, and not 1 second because I thought it's a fantasy. Seriously, "Fallen: Genesis" sound like a zillionth Terminator episode. Come on. When I clicked the order button, I forgot so many things to think about. For example, why is my hand on the order of a fantasy when last I read Harry Potter in the category. That was about 5 years ago. I don't read fantasy. Ever. Or why do I want to pay for something I'll never read. Or who the writer is. Because she can write about Winnie-the-Pooh, the mating habits of whales, the end is usually the same: what remains of me is saliva and a lot of tears. The universe warned me. My cat warned me. My dog warned me, too. But nothing. I'm not listened to anything. Well, what's the meaning of this paragraph? If you don't notice anything from the signs, you're not thinking, just doing it, it's worth checking out what the universe wants from you...or in this case, what book you've actually bought. The universe does NOTHING from accident. It's a fact. These signs led me to a series, from which I've seen 140 pages so far - and I'm irrevocably, totally in love with it. But it's not Wish For Us, or Thousand Boy Kisses. This an incredible, brutal story about revenge, redemption. It'll hook you at the first word, and doesn't let go until...no. Never. The dedication is a warning, and I warn you, too. If you have weak nerves, or weak tummy, this series is NOT recommend for you. "This book introduces us to seven boys brought together in a boy’s home and held by a radical group of priests who call themselves the Brethren. Each of the boys wrestle with an inner darkness and are subjected to unimaginable torment in the name of religion. But while they are living in hell, they are bonded together into an unbreakable family. Told entirely from the POV of the eldest of the group, I am already feeling so much for him and the boys and I love the way we have been introduced to this story." Beacause it's a prequel novella, there's an important situation - or a thing - in it, which gives a basic to the other books in the series. Tillie focused on this centuries-old theme, but putting characters like us in the plot, and that's why it became a very strong start. Of course it wasn't possible to put everything in 140 pages, and would have been better to say something more about the background, the church, or the inquisition, but it was so GOOOD in this way, too.


You may have noticed that some part of rating got a total zero...but there's an explanation, too. I mentioned that this is an prequel story, so some things - solution, ending - are missing, just like the erotic parts, the romance, and the female protagonist. However, when Tillie took those parts, she replaced with ten others, and that's why she's a great author. In addition, her style is outstanding. Apart from that there isn't any secondary character or thread, which makes difficult to understand the plot, it was pretty hard - now I read for the second time, but I don't care, it's worth it - because the reader isn't meeting with the topic every day, and brutality is on a whole new level. Only there are 7 or 8 scenes like that, but the warning isn't just for my own, or Tillie's fun. Take it very seriously. And if you think that things doesn't exist as they're in the book, just remember. People did this with people for ceturies in the name of God. But God didn't ask anyone for this. Never. The problem starts when someone scares of unknown and wants to get rid of it, no matter what the cost is. I was shocked, but I couldn't find a mistake - but let's say, it would've been quite embarrassing on 140 pages. But btw, I didn't have time for search any mistakes. I'm in love with Gabriel and Raphael. There are a lot of moral question, and after these questions you'll impeach your own life, too. It's another fact. There's good side, and dark side. Where do you stand? What if good not good, and bad not bad? Is there good and bad? Do you ever find a way out or die? Will you stay strong even though you have no way out or you'll fall into the dust before salvation comes?

It is quite certain that Tillie has created a whole new world - and she is only waiting for those who are strong enough. If you are afraid, she'll see you the door. On the first few pages, you still have the opportunity to quit...and as the story goes, you won't be escape. It was enough for me that I'm a little (?) addicted to these stories. I'm drifted away with Tillie, and this series. Fallen: Genesis is so sick distorted, shocking, dark, perverted, intense, and of course, when other books stretch the boundaries, they don't dare to go further than a point, this laughs. On you. I'll give five, six,a thousand, there's no question here. I do not know what I expected, but I'm sure not this. There are, of course, things in the book that I have not talked about yet and what you need to find out, but if you read the book, you will admire the author and her creativity even better.  I am curious, frightened, nervous, my hands are shaking, but all this proves that it's possible to get good things out of 140 pages. The "I Own These 'Cause I'm An Addict", and "Books That Deserve More Than Five" labels clear, I think. I became addicted. And the million dollar question: if it's labeled "books that deserve more than five stars", but this was just a small 140 page short story, what about Raphael or Gabriel's story? #OhMyLordHearMyPrey
 


Dióhéjban az alkotóról | About the author



Amazon & USA Today Best Selling Author, Tillie Cole, is a Northern girl through and through. She originates from a place called Teesside on that little but awesomely sunny Isle called Great Britain. She was brought up surrounded by her English rose mother -- a farmer's daughter, her crazy Scottish father, a savagely sarcastic sister and a multitude of rescue animals and horses. Being a scary blend of Scottish and English, Tillie embraces both cultures; her English heritage through her love of HP sauce and freshly made Yorkshire Puddings, and her Scottish which is mostly demonstrated by her frighteningly foul-mouthed episodes of pure rage and her much loved dirty jokes. ***

Contact - Kapcsolat
Instagram | Weboldal | Twitter | Facebook | Goodreads

Ha érdeklődsz Tillie munkássága iránt, folytasd itt |
If you're interested in Tillie's books, please, continue here:

2019. május 27.


El sem hinnétek, mekkora sikere volt az áprilisi infografika posztnak, és emiatt következtében úgy döntöttem, legyen ez a rész is állandó a blogon. Az előző válogatáshoz képest most annyi a változás, hogy igyekeztem sokkal lazább, egyszerűbben értelmezhető képeket összeválogatni, nem fogok sokat magyarázni - ez utóbbi persze csak azért van, mert igyekszem vissza a kindle mellé. Tegnap vált elérhetővé a könyv, amire kishíján egy éve várok türelmetlenül. Annyi biztos, hogy rengeteg hasznos, érdekes dologról lesz szó, úgy, mint előző hónapban. A képeket most is megtekinthetitek nagyméretben, a linkek megtalálhatóak lesznek alul. Jó szórakozást, kellemes nézelődést mindenkinek, én pedig visszavonulok az olvasósarkomba. :)

Mennyibe kerül az élet Európa különböző országaiban?

1.kép
A legfelső címke a fizetéseket mutatja Európában. Az átlagos (mondom átlagos, hagyjuk most, hogy mondjuk egy átlag, random magyaré mennyi...) egy havi fizetés 1681 font, azaz kb. 602.000 forint. A sötétzölddel jelölt országokban a legmagasabb a fizetés, majd sorban mennek lefelé, a legkevesebb havi fizetésig. Talán senkinek sem okoz nagy meglepetést, de Európában a legmagasabb összeg a Svájciaknak jut, 4396 font, ami közel 1.576.000 forint. (Persze azt is kell ilyenkor nézni, hogy van pofájuk annyit elkérni egy lakásért, az ételért, vagy bármi másért, amennyit még nem szégyellnek, mivel a fizetés is magas.) Nagyon zöldell a térkép még ott Luxemburg, meg Dánia környékén, de szerintem ez sem meglepő. Ahogy az sem, hogy a legalacsonyabb fizetések mind Kelet-Európára jutnak. Mi még valahol a középmezőny (alján...) vagyunk 515-729 fonttal, Ukrajna, Moldova, Szerbia, Albánia viszont a sor végén kullognak, 125-329 fontos fizetéssel. A következő részben látható, a tíz legdrágább európai ország a lakásbérlésre. (Az árak egyágyas, városközpontban elhelyezkedő lakás havi bérlésére vonatkoznak, számlákkal, mindennel együtt.) Itt is Svájc a győztes, 1217 fontot, vagyis 436.000 forintot kérnek el a fent említett lakás bérléséért egy hónapban. Utána következik Luxemburg, Norvégia, Izland, Írország, Nagy-Britannia, Hollandia, Dánia, Belgium, és a sor végén van Franciaország 676 fonttal, vagyis 242.000 forint körüli összeggel. (Ez összhangban áll azzal, amit fent mondtam. Ha sok a fizetés, van miből perkálni, van miből élni. Persze hogy Svájc az első.) A kérdésetekre a válasz pedig a következő részben van. A fent említett lakáshoz legolcsóbban Moldovában, Macedóniában, Boszniában, és Albániában juthatunk hozzá. Utóbbi helyen 201 font, vagyis 72.000 forint a lakásbérlés. Európában átlagosan 513 fontot, azaz 183.000 forintot kell egy hónapban leszurkolni hasonló lakásért. Az autós részben az látható, mennyibe kerül egy hónapban az ingázás autóval. A legdrágább Hollandia 59 fonttal, 21.000 forint körüli összeggel, utána Norvégia, Olaszország, Svédország, Finnország, Görögország, Dánia, Izland, Portugália, és meglepő módon Törökország. A tíz legolcsóbb hely közt van Litvánia 41 fonttal, 14.200 forinttal, utána Lengyelország, Macedónia, Moldova, és Oroszország, 18 fonttal. Mondjuk utóbbi nem az EU része, biztos csak összehasonlításképp tették oda. Összehasonlításképp, az EU átlag 45 font, 16.000 forint, a brit átlag 53 font, 19.000 forint. Tömegközlekedés szempontjából a 10 legdrágább ország közt van Írország, Svájc, Svédország, Nagy-Britannia, Franciaország, és Törökország, Írországban 84 fontot, 30.000 forintot kell kipengetni, Svájcban 67 fontot, 24.000 forintot. Ehhez képest egy hónapban legolcsóbban Ukrajnában és Moldovában tömegközlekedhetünk 5 fontért, ami 1700 forint. Az EU átlag 30 font, ami körülbelül 10.000 forint. Ételre a legtöbb pénzt Svájban kell félretenni, egy hónap alatt 100 fontot, 35.000 forintot költenek. Utána következik Írország, Novégia, Luxemburg, Franciaország, Svédország, Ausztria, Finnország, Dánia, és Írország. A lista végén van Bosznia 23 fonttal, ami 8200 forint, Albánia, Lengyelország, Moldova, és Ukrajna 13 fonttal, ami 4600 forint. Az EU átlag 37 font, ami 13.200 forint. Ezután következik az én személyes kedvencem, a szórakozás. A legtöbb pénzt egy hónapban, 160 fontot, 57.000 forintot Svájcban szórakozzák el, utána 155 fonttal Nagy-Britannia, 151 fonttal Dánia, 128 fonttal a franciák, Norvégia, Svédország, Izland (biztos fóka bámulásra megy el ennyi lóvé...) Írország, Finnország, és Hollandia következik. Tartogatja a pénzt Románia, Ukrajna, Bulgária, Albánia, Moldova és Macedónia, utóbbi kettő fejenként 23 fonttal, 8000 forinttal az utolsó helyen van. Az EU átlag 45 font, azaz 16.130 forint. Döbbenetes, de ruházkodás tekintetében az abszolút győztes Izland, 269 fontot, kishíján havi 100.000 forintot költenek el. Az utolsó helyen áll Koszovó, 26.000 forinttal. Utolsó előttiként szerepel az egészségre elköltött pénz, de nagy változást itt sem látni az előzőekhez képest. Svájc havi 91 fontot, 32.000 forintot költ az egészségre, az EU átlag 34 font, vagyis kb. 12.000 forint, a legkevesebbet pedig Koszovó, 11 fonttal, 4000 forinttal. (Mi nem vagyunk a listán, de az a gyanúm, hogy nekünk a kórházi kezelés kerül havi 91 fontba.) A grafika végén szerepel az összesítés, drága az élet Nagy - Britanniában havi 632.000 forinttal, még drágább az életed Norvégiában havi 1.311.000 forinttal, és legdrágább az életed Svájcban havi 1.576.000 forinttal. (Megj.: a grafikán pontosan látszik, hogy oszlanak el a költségek, csak már nem beszélek tovább. :D) Legolcsóbb az élet, Görögországban, Oroszországban (eltévedtek ezek?) és Szerbiában havi 100.760 forinttal. 

Praktikus tippek, hogy abbahagyd az időpazarlást...

2.kép
...méghozzá azt az időpazarlást, amit a facebookon csinálsz. Most is. Ahelyett, hogy rám figyelnél. Szomorú. De adok néhány tippet, hogy elkerüld az időcsapdát. Ha megnézed, melyik oldalon mennyi időt töltenek el átlagosan az emberek, nem fog meglepetés érni. Naponta átlagosan 40 perc (?!) amit a facebook nézegetésével töltünk, a napi ajánlott 20 perc helyett. Az első tipp: ha már arra jársz, okozz magadnak némi bűnös érzést. A grafika szerint van egy "time stats" nevű app, ami azt méri, mennyi időt pazarolsz el a közösségi oldalon. Ha eléd kerül, garantált, hogy elszégyelled magad. A második tipp: ha végképp nem tudsz mást csinálni a facebookon kívül, legalább tedd magad hasznossá, és keress olyan oldalakat, tudomány - történelem, stb. amikből akár még tanulhatsz is. Nem a hírportálok baromságait kell nézni, és SzapóPéter, ill. Oravetz Coeljó önsegítő tréningjei se a legjobb időtöltések. A harmadik tipp: tegyél egy (stopper) órát magad mellé, és állítsd be 20 percre. 20 perc alatt megnézed a legfontosabbakat, amik téged érdekelnek, hidd el nekem. A többi csak az idődet rabolja. Ha minden nap 1,5 órát vagy a facebookon, egy hónap alatt 2 teljes napot, egy évben 3 hetet, 10 év alatt pedig 7 hónapot pazarolsz el a saját életedből. Negyedik tipp: tiltsd le az egészet a francba, és húzd ki a fenekedet a levegőre. Nézelődj. Élj. Keresd az emberek társaságát (van olyan, aki nem küld el a jó...tudod hova, ha ismerkedni próbálsz. A világ csodaszép dolgokból is áll.) Ötödik tipp: kapcsold ki a szükségtelen jelzéseket. Bevallom, pár nekem is be van állítva, de azt is pontosan tudom, mire megy ki a játék. Felugrik, megfogja a szememet, rákattintok, ottmaradok. Csak ennyi. Hatodik tipp: Ideje átnézni az ismerőslistát. Ignoráld (=töröld) azokat a személyeket, akik Oravetz Coeljó idézeteket osztanak meg. Meg azokat is, akik haszontalan ostobaságokkal tömik a fejedet. Ki a frászkarikát érdekel, mit ettél reggelire, vagy hogy fürdeted a kutyádat?! Ha azt a parányi figyelem - morzsát akarod a tortából kihasítani magadnak, keress jobb megoldást. Mert így instant delete. Hetedik tipp: kapcsold ki a facebook chatet. Nem kell állandóan, mindenkinek a rendelkezésére állni. Ha akar, megkeres. Ha nem akar, nem keres. Nyolcadik tipp: legyél csak egy sima megfigyelő, ne reagálj mindenre azonnal. Számítson az a lájk, vagy hozzászólás különlegesnek. Mindjárt értékesebb leszel te is, meg a tartalom is, amit követsz. Kilencedik tipp: fogd vissza magad. Mindenki, és a saját életed érdekében. Napi háromnál több poszt kiírása a legtöbb ember szemében már nagyon zavaró. Ráadásul az idődet is csak rabolja, mert utána azzal foglalkozol instant, hogy ki lájkolta, és ki nem. Őszintén: ma hányszor voltál kint, és hányszor néztél fel az égre csak úgy? Tizedik tipp: Ne foglalkozz azzal, hogy másokat próbálsz lenyűgözni, mert a legtöbb embert kicsit se érdekli, mi van veled. (Ez tény. Épp most olvasom a kedvenc könyvsorozatom harmadik részét, és döbbenetes látni, milyen a világunk valójában, egy kívülálló szemével nézve.) Mindenkinek van saját baja, céljai, és te vagy az, aki az utolsó helyen áll a listán. Szóval inkább fordítsd másra az idődet. Boldogabb leszel. Sőt.

Mennyibe kerül, amikor az étel a szemétben végzi, és mit tehetsz ellene? 

3.kép
"A világ szerencsésebbik felén el vagyunk kényeztetve: csak a hibátlan gyümölcs és zöldség esik jól, unalmasnak tartjuk, ha 2 napig ugyanazt az ebédet esszük, és valami mindig ott marad a tányérunkon. Világszinten tonnaszám kerülnek a kukába a még fogyasztható élelmiszerek, miközben milliók éheznek, vagy nem jutnak megfelelő minőségű táplálékhoz. És minél gazdagabb egy ország, annál jobban túltermel, Amerikában például kétszer annyi étel kerül a boltok polcaira, mint amennyire szükség van." - Lehetne órákig beszélni, de felesleges. Az infografika főleg Nagy-Britanniát veszi figyelembe, de nem hinném, hogy Európa többi részén, Amerikában, vagy a többi jól élő országban nem ez lenne a helyzet. 1.225.700 tonna étel az, amit kiszedünk a tányérra, aztán ott marad, 808.000 tonna étel lejárt szavatosságú (egyébként itt szeretném megjegyezni, hogy a lejárt szavatosság csak egy jelzés a csomagoláson, attól az sok étel esetében bőven fogyasztható még legalább egy hétig) 750.500 tonna étel azért megy a szemétbe, mert "ronda a kinézete", 465.700 tonna étel megpenészedik, 360.600 tonna a főzésből marad hátra. Ez összesen 3.610.500 tonna étel, és ez csak a brit fogyasztóké. Ha a föld népessége a jelenlegi ütemben növekszik, az évszázad végére plusz 2-3 milliárd szájat kell etetni, amit elképzelni is iszonyatos, főleg annak tekintetében, hogy 870 millióan most is éheznek, a termőterületek pedig 15%-al csökkennek évente. (Igen, aki nem akar éhen halni, jobban teszi, ha már most barátkozik a tücskökkel. Ez először egy rossz viccnek hangzik, de higgyétek el, jön az az idő.) Az elpazarolt, kukába került ennivaló éves előállítási költsége körülbelül 100-160 milliárd dollár, amiben még nincs benne a hal, és a többi tengeri áru. Az iparosodott országokban a tengeri áru 9-15 százaléka nem kerül eladásra, a fejlődő országokban ez csak 6 százalék. A gabona 20-40%-a nem felel meg a kereskedők igényeinek (!!!!), így nem veszik át. A 2006-2010 között Nagy-Britanniában kukába került étel mennyisége a Wembley - stadiumot teljesen megtöltené, ha pedig egy átlagos brit család abbahagyná a pazarlást, éves szinten 680 fontot, azaz közel 250.000 forintot takaríthatna meg. Ahhoz, hogy csökkentsük az ételpazarlást, vásárlás előtt nézzük meg a hűtőt. Ami van, abból nyilván nem kell több. Érdemes egy hétre előre összeállítani a menüt, így fog látszódni, mire lesz szükség, és mire nem. Ha nem vagy biztos benne, hogy mindent megeszel, amit vettél, ne vásárolj nagy tételben. Holtbiztos, hogy jó része a nyakadon marad, vagy megy a szemétbe. Amit tudsz, fagyaszd le, vagy próbáld tartósítani, így később is fel lehet használni. Plusz az érzés, amikor előkerül mondjuk a fagyóból az étel, és nem kell pénzt költeni újabb adagra...felbecsülhetetlen. Minden másra ott a Master Card. Magyarországon - főleg nagyobb ünnepek környékén - is egyre elterjedtebb szokás eladományozni különböző ételbankoknak a konzerveket, tartós ételt, és szerintem ez nem csak hasznos dolog, de a szívnek is örömet okoz. Legyél hálás hogy van ennivalód, és ha olyan kivételes helyzetben vagy, hogy marad, oszd meg azokkal, akiknek nincs. Amikor étteremben eszel, csomagoltasd be a maradékot, és szépen vidd haza. Mert egyébként MINDEN étterem úgy van kialakítva - zene, fények, társaság, stb. - hogy először a szemed, csak utána a szád. De hasonló alapon működnek azok a helyek is, ahol saját magad pakolod meg a tányért. Kifizettetik veled az ételt, aminek a felét ott hagyod. Biztos hogy nem kell annyi kaja, amennyit volt képed elvenni, mert a többiek is annyit vettek, és akkor te miért ne. Aztán jó ötlet lehet a komposzt is. Ha neked nem származik előnyöd a konyhai hulladékból, a krumplihéjból, a tojáshéjból, akkor a növényeknek fog. 

 Mikre keresnek rá az emberek a gugliban?

4.kép
5.kép
Hidd el nekem, nem akarod te azt tudni. "Hogyan kell szextingelni"? Ennél már csak az a jobb, amikor beírod a keresőbe, hogyan,- és kidobja: "hogyan kell verni..." Mindent csak ügyesbe', okosba', tudjátok, hogy megy ez. "Terhes vagyok?" Ha 15 évesen sikerül ezt a műsort összehozni, akkor még egy spin-off bőven elfér mellé: 30, és nagymama. It's the circle of life. It's the wheel of fortune. "Hogy főzzek Metamfetamint?" Nézd meg az Állítólag és a Breaking Bad egyik részét, és te leszel a Darwin-díjas methkereskedő. "Hogy töröljem a keresési előzményeimet?" - Megpróbáltál metót főzni, vagy rákerestél, hogy kell kiverni saját magadnak? Nem elég a Pornhub, most már a guglit is zaklatod? "Hogyan legyek híres?" - Could you be a teenage idol? Could you be a movie star? When I turn on my TV, will you smile and wave at me, telling Oprah who you are?" Nos hölgyem - uram, a példa adott. Csak aztán nehogy arra kényszerülj, hogy azt kell énekelned, "Shimmy shimmy shimmy yay, shimmy yah, Bad girls gon' swalla-la-la, Bust down on my wrist in this bitch, My pinky-ring bigger than his..." "Hogy kell twerkelni?" - Ezt komolyan kérdezed, amikor olyan előadóknál is lehet érdeklődni, mint Miley Cyrus és Nicki Minaj? Írjak levelet a nevedben? #FirstTwerkProblems. "Csináltassak tetkót?" - Miért ne? Egy életünk van, menjen a fenébe, aki akadályoz. "Hogy távolíttassam el a tetkót?" - Először bizonyosodj meg róla, hogy nem vagy részeg, mielőtt "egy életem van, menjen a fenébe, aki akadályoz" felkiáltással egy kóklert veszel igénybe. Semmi se rosszabb a "No rugrats" feliratnál...ha csak nem vagy Nickelodeon rajongó. "Unatkozom." - Univerzum: unatkozol? Számolj el 100-ig, és garantálom, hogy nem úszod meg, amit adok neked unatkozás helyett! "Mi az életem értelme?" - Kérdezd meg SzapóPétert: És Isten világosítsa meg értelmetek szemeit, hogy tudhassátok, hogy mi az Ő elhívásának a reménysége. Plusz 45000 pénz kurzusonként. "Mi a facebook?" - Megtudod a felugró hirdetésekből, ha rákeresel a kérdésre. Vigyázz ezzel a Cukkerberg gyerekkel, mert nagyon cseles."Hogy töröljem a facebookot?" - Kérdezd azoktól, akik törlik magukat, aztán szelfivel, "hiányoztam valakinek?" felirattal jönnek vissza. #Senkitnemérdekelsz. "Összeházasodhatok az unokatesómmal?" - Persze, a szabadelvűség, az elfogadás rettentő fontos manapság. Aztán nehogy baj legyen, mert a gyereknek két feje nőtt. "Megcsókoltam a tesómat"  - Egy ideig ne mászkálj előtte tangában. "Ugrálni a cápán" - A száját viszont kerüld el. "Hogy rejtsek el egy holttestet? Hogy ússzak meg egy gyilkosságot?" - Nem létezik, hogy vannak ekkora idióták a világon, és ezeknek van joguk élni...


"Hogy érjem el, hogy a macskám szeressen engem?" - Ha már ő se szeret, ideje magadnak egy csendes zugot keresni az egyik pszichiátriai osztályon. Ott legalább az orvosok fognak szeretni téged. "Lady Gaga meztelenül, Lady Gaga férfi?" - Szegény Gaga, az ilyen szörnyek miért nem hagyják őt békén? Csoda, ha kishíján neki is zárt osztályra kellett költözni? "Hogy kezeljek egy törött szívet?" - Szigorúan SzapóPéter önfejlesztő tréningjeivel, és Taylor Swift dalokkal. You and him are never, ever, ever, getting back together. "Miért kell megházasodnom?" - Tedd fel a kérdésedet még Isten színe előtt, a templomban. Hidd el, a válasz gyors lesz és azonnali. "Utálom a munkámat" - kiállítani a sarokra, azonnal! Panaszkodik a munkája miatt! "Hogy nyerjem meg a lottót" - Ha tudnám, szerinted itt lennék, és idióta kérdéseken nyerítenék, mint egy ló? "Miért van a férfiaknak mellbimbója?" - Amiért egy nő festi a körmét. Dekoráció. 

A képek nagyobb méretben megtekinthetők:  

2019. május 25.

 
Every ​little girl dreams of the fairytale. 
The one where the white knight rushes in to save her from the clutches of evil. 
They fall in love, have babies, and live happily ever after.

By that definition, my life should have been a fairytale too. When I was eight years old, Caven Hunt saved me from the worst kind of evil to walk the Earth. It didn’t matter that I was a kid. I fell in love with him all the same. But that was where my fairytale ended.

Years later, a one-night stand during the darkest time imaginable gave us a little girl. It was nothing compared to the pitch black that consumed me when I was forced to leave her with Caven for good. At the end of every fairytale, the happily-ever-after is the one thing that remains consistent. It wasn’t going to be mine, but there hadn’t been a night that passed where I hadn’t prayed that it would be hers.

I owed Caven my life.
However, I owed that innocent child more.
And that included ripping the heart from my chest and facing her father again.

  
Oldalhossz | Page Length: 234
Megjelent | Released: 2019. 05. 23.
 Műfaj | Genre: romantikus, new adult

HEA ✘
Standalone ✘
Cliffhanger ✓
Váltott szemszög | Dual POV ✓
Morális kérdések | Moral questions ✓
Főszereplők | Main Characters: Hadley Banks 💗 Caven Hunt
#EnemiesToLovers #EmotionalRead #WTF #ThisShitIsComplicated #HotHotHot  
#HeroIsaJerk #HeIsMineIHadHimFirst #AuthorsWhoHaveKeyToMyHeart

 Cselekmény 5/5 | Írói stílus 5/5 | Erotika 2/5 | Romantika 2/5 | Sötétség 3/5 | Humor 4/5 | Hős 5/5 | Hősnő 4,5/5 | Mellékszereplők 4/5 | Dráma - Konfliktus 5/5 | Megoldás 0/5 | Csavar 5/5 | Befejezés 5/5 | Klisék 2/5 | Realitás 5/5 | Összetettség 4/5 | Érzelem 5/5 | Függőséget okoz 5/5

Plot 5/5 | Writing style 5/5 | Erotic scenes 2/5 | Romantic scenes 2/5 | Darkness 2/5 | Humor 4/5 |  Hero 5/5 | Heroine 4,5/5 | Secondary Characters 4/5 | Drama - conflict 5/5 | Solution 0/5 | Twist 5/5 | Story ending 5/5 | Cliché 2/5 | Reality 5/5 | Complexity 4/5 | Feelings 5/5 | Addiction 5/5 

Ha szeretnél utánakeresni, és beszerezni a könyvet -
Find and get the book here:


 
🇭🇺


Olvastál már Aly Martinez-től? Ha igen, mi volt a véleményed? Nekem ez az első könyvem tőle, de azt hiszem, a következő 100 évben már nem keresgélek tovább kedvenc alkotót. Ha hiszed, ha nem, már a 10. oldalon tudtam, hogy maximális lesz a csillagozás, mert már akkor világos volt számomra, hogy az írónő zseniálisan játszik a szavakkal, a szituációkkal, komoly, amikor komolynak kell lennie, humoros, ha arra van szükség, de legfőképpen: olyan élményt adott - a 10. oldalon, és akkor még hátravolt közel 230...! - amit az ember csak egyetlen egyszer él át, sokan pedig egy teljes életet végigélnek úgy, hogy ezt a csodát nem tapasztalják meg. Szerencsésnek érzem magam, hogy nem hagytam magam, és nem mentem el mellette csak úgy. Esküszöm, amikor belefogtam a könyvbe, ötletem sem volt, ki az az Aly Martinez. Hát most megtanultam. Bocsáss meg, ha nem tudok értelmesen leírni egy sort se, és totális káosz lesz az egész, de ha elolvasod te is a könyvet, talán megértesz. Sok fejezetet háromszor olvastam végig, mire felfogtam, és még akkor sem voltam 100%-ig biztos abban, hogy tényleg jól értek-e mindent, ráadásul néha csak apró, jelentéktelennek tűnő szavakon múltak a dolgok. Egyrészről ezért merem állítani, hogy a műfaja ellenére nem való mindenkinek. Másrészről...csavar, csavar hátán, ami egyik pillanatban biztosnak tűnik, az a következőben úgy tűnik el a levegőben, mint az a bizonyos héliumos lufi. Az írónő nem elégszik meg olyan dolgokkal, mint például egy "sima, random" lövöldözés. Óóó, te kis szörnyen naiv. Ötleted sincs, mit tud ráépíteni az említett dologra egy olyan alkotó, aki szívvel - lélekkel ír, és egyszer sem remeg meg a keze. És amikor már azt hiszed, mindent láttál, amikor az utolsó mosolyt, illetve könnycseppet is kipréselte belőled, következik a befejezés. Őszintén bevallom, mialatt olvastam, többször elgondolkodtam, miért van második rész, és ez miért nem standalone. Hiszen ahogy haladt a cselekmény, abból nem feltétlenül az sejlett ki, hogy szükség lesz második részre...lezárják, ásó - kapa, nagyharang, kész. Elolvasom, és továbblépek, élek boldogan. Ugye?

Ritkán mondok ilyet, de nekem ez egyszeri olvasásra kevés volt. Próbáltam lassítani, hogy minél később legyen vége, de másfél nap alatt így is befejeztem, most pedig azért sírok, mert még egy hónapot várnom kell. 10 másodperccel az utolsó betű után már hiányzik Caven - ha ő nem lesz új álompasi a listádon, akkor javaslom, hogy vizsgáltasd ki magad - és az az édes, korához képest túlfejlett cukorbogyó. Sőt, döbbenetes módon még Hadley is hiányzik, pedig alapjáraton ki nem állhatom a női karaktereket. Ők hárman egy olyan játék részvevői, amiben megtanulod, hogy te vagy a zsinór végén, és az univerzum semmit nem csinál véletlenül, vagy elsüllyedsz, és sosem bukkansz fel többé. A két felnőtt megtanítja az olvasónak, hogy vannak fontosabb dolgok a marakodásnál, az egymásra mutogatásnál, a széthúzásnál, a kicsi pedig...nyilván rájöttél, miért kap a realitás maximálisat. Ő az a bizonyos tükörkép, minden döntést, amit a felnőttek hoznak, azt az olvasó rajta keresztül látja, érzi a legjobban. Minden azon múlik, képesek vagyunk-e újra hinni valamiben, ami egyszer elveszett, és félretesszük-e a sérelmeket valamiért, ami mindennél fontosabb. Eljön az idő, amikor minden sérelmet, fájdalmat félre kell tenni, összekapaszkodni, és egymást támogatva szembenézni a múlt szörnyetegeivel. A kérdés az, hogy ha valami még egy bivalyerős embert is darabokra szakít, mi történik azokkal, akik éppen épülnek felfelé a tragédiákból, kezdenének újra hinni, bízni. Egy milliárdos playboy. Egy újszülött baba, akit egy nap az ajtaja előtt hagynak, és aki a hátralevő életét megváltoztatja, meg egy vöröshajú lány, akivel még fiatalon hozta össze valami fontos - de arra nincs felkészülve, hogy a lány egyszer magával hozza az évek súlyát, a titkokat, és a végzetet.

A műfaj sok más könyvéhez hasonlóan ezt is egy agyonhasznált alappal kezdik, ám a hasonlóságok itt szerencsére véget is érnek. Amit ebben a könyvben kapsz, semmi ahhoz képest, amit eddig láttál. Maximálisat kap a cselekmény, az írói stílus, a csavar, a befejezés, az érzelem - a férfi főszereplő, akiért legszívesebben benyúltam volna, és kirángatom onnan. A méhem gyakorlatilag elment Hawaii-ra, és hulát táncolt 230 oldalon keresztül - és a függőség. 230 oldalt úgy elolvasni, hogy egyszer se állok fel a helyemről, sőt, még csak nem is pislogok, majd az utolsó betű után 10 másodperccel követelem a következő részt, az azért valamit elmond a minőségről. És ez a befejezés, drága Isten mentsd meg a lelkemet..miután elhajítottam a kindle-t, pókember reflex-el persze utána nyúltam, nehogy bármi baja legyen, míg a következő rész megjelenik, de a fejem gyakorlatilag így nézett ki:


Első perctől kezdve érzed, hogy a karakterek közt ott a szikra, az az alig látható kis valami - persze az elején aligha van bárkinek is ideje hasonlókkal foglalkozni, maguk a szereplők is gyerekek, mégis minden majd kiszúrja az ember szemét. Az első találkozás ugyanis egy tragédiából születik. De nehogy sírj, a könnyeid később még kelleni fognak. Majd ahogy halad a történet, világossá válik, hogy csak néhány pillanatnyi boldogságod van, mielőtt a lavina elindul. Ráadásul úgy vagy vele, hogy mindent tudsz, minden kiderült, meglepetés már nem érhet. *Eeeek, rossz válasz, kiestél* Azt tanácsolom, élvezd ki a humoros pillanatokat, mert egyébként bőgni fogsz, mint a záporeső. Ha tehetném, minden részt kedvencnek jelölnék, és nem csak azért, ami le volt írva, hanem ahogy le volt írva. Caven az egyik jelenetben azt mondta, "God wasn't an idiot. He knew we'd need every minute of that time to prepare", azaz "Isten nem volt idióta, adott nekünk 9 hónapot, hogy felkészüljünk, mert tudta, hogy minden percre szükségünk lesz". Az egész hasonlókkal van tele. Látod, mennyi csodát rejt magában még egy NA is? Egy jelenetnél pedig már nem tudtam, kínomban sírjak vagy nevessek. Amikor Hadley a barátnőjével beszélt telefonon, egy teljes litániát írt le neki az érzéseiről. Az utolsó üzenete után eltelt pár perc, és semmi válasz nem érkezett a barátnőjétől, majd a nő azt írta, "jól van, ha nem mondasz semmit, akkor jó éjt." De, Hadley mondott. Többek között azt, hogy "ha megcsókol, többet nem jövök fel levegőért. Ha a szobában van, a testem riadót fúj." Az egyetlen ciki, hogy nem nézte meg a címzettet, és az egész litániát valaki másnak küldte el...😏

A megoldás azért kapott nulla pontot, mert ennek a könyvnek a végén megoldásnak a leghalványabb szikráját sem látni, ez a rész csak afféle alapozás volt. Kérdés: ezek után mit tudott még kitalálni Aly? Ne válaszolj. Nem akarom tudni. Sírva fakadok mindjárt. Utoljára Calia Read-nél lettem ekkora függő. Ha kérek még egy harmadik részt is, ami mondjuk Ian és Beth párosáról szól, akkor rossz vagyok? Amit még biztosan állítok, hogy nehézség szempontjából a kategória toplistáján van ez a könyv. Még ha a kifejezések, a használt szavak nem is voltak annyira egetrengetőek, bőven ellensúlyozott minden más. Az érzelmek, a realitás eléggé nehezítették a megértést, ráadásul amikor valamiről szó volt, arról nemsokkal később kiderült, hogy húzódik mögötte más, ami totálisan a feje tetejére állított mindent. Ha azt mondom, ennyire nehéz dolgom még sosem volt NA-val, akkor egyáltalán nem túlzok, de amit kaptam, mindenért kárpótolt. Nem tudok mit mondani, ez engem még a maximumnál is jobban meggyőzött, hogy kövessem az írónőt, és a munkásságát. Meg persze rendeljem elő a következő részt. Ha kicsit is szereted a kategória könyveit, semmiképpen ne hagyd ezt ki, mert később nagyon meg fogod bánni. Ez az a könyv, amire hangosan azt mondod, "IGEEN, MEGVAN BENNED AZ X" és az utolsó betű után sikítva követeled a következőt. És ennek így kell történnie. :) Összefoglalásképp írhatnék még egy teljes bekezdést, de felesleges. Keveset vártam, de sokkal többet kaptam. Remélem, a következő részben végre kiderül, mit jelent az a bizonyos utolsó mondat a karakterek, és a cselekmény szempontjából.


🇺🇸 

Have you read from Aly Martinez? If so, what was your opinion? This is my first book from her, but I think I'm not looking for any favorite authors for the next 100 years. I found it, here. Right now. 💝 Believe it or not, on page 10, I already knew that in the end I'll give maximum rating, because it was clear to me that Aly was playing perfectly with words, serious when she have to be serious, humorous if needed, but most important of all: gave you an experience - on page 10, and then there is nearly 230 more...! - which people lives only once, and many endure a life without experiencing this miracle. I swear when I started the book, I had no clue, who was Aly Martinez. Well, now I learned. Forgive me if I can't describe a line well and it will be a total chaos, but if you read the book, you may understand me. I've read many chapters about three times, and I wasn't even 100% sure that I understand everything. I dare say that despite the genre, it's not for everyone. It's very hard to understand sometimes, and the are a lot of moral questions in it, too. And, the feels, man. The feels will twist you, like a sponge. On the other hand...hell, twist, twists are everywhere. In one moment everything seems to be sure, but the next moment, it will appear in the air, like a balloon. The writer is not pleased with things like a "plain, random" shooting. Ooo, my little naive. And when you think you saw everything, when she pressed the last smile or tear from you, there's the end. I honestly admit, while I was reading, I thought about it several times, why it became a duology. Because as the plot progressed, it didn't seem to be necessary a second, or a third part...enough a good end. Everything will be all right, every character will be happy, I read and go on. Right?

I rarely say, but this book was so little for me...once. So when I finish this review, I'll probably start again before the second part. I tried to slow down, but in one and a half days I finished, and now I'm crying because I have to wait another month for nex part. 10 seconds after the last word, Caven is already missing for me - if he won't be a new item on your favourite dream men's list, then go and see a doctor - and that sweet little candy. In fact, Hadley is missing for me, too, although I can't stand any women character. They teach the reader that there are more important things in life than stalking, pointing at each other, and pulling apart. You've obviously realized why I gave five stars for reality. It all depends on being able to believe in something that is once lost...and putting off the grievances for something that is more important than anything else. Time will come when all hurt and pain must be set aside, clinging together and facing the monsters of the past. Question is, if something breaks a strong people, what happens to those who are just building up from the tragedies, starting to believe again, trusting. A billionaire playboy. A newborn baby, who is left in his door one day and changes his whole life, and a redhead girl, who played and important part in his life - but not prepared one day she'll bring the weight of the years, the secrets, tragedies and inevitable destiny...


Like many other books in category, there is also an oftenly used basis, but fortunately, the similarities are coming to an end here. What you get in this book is nothing compared to what you've seen before. From the very first moment you feel that there is a spark, that little, barely visible little thing - and this is what the author uses against you from the very beginning. The first encounter was born in a tragedy. But don't cry, your tears will need later. Then as the story goes, it becomes clear that you have only a few moments of happiness before the avalanche starts. In addition, you believe in that you know everything ,there'll be no surprise anymore.*Eeeeek, wrong answer* If I could, I would mark every part as my favorite not just because the written, but the meaning. Caven said in one of the scenes, "God was not an idiot. He gave us 9 months to prepare for it because he knew every minute we will need". The whole book is like that. And at one scene I didn't know I'm crying or laughing. When Hadley spoke to her girlfriend, she wrote a full text about her feelings. A few minutes after her last message there was still no answer from her girlfriend, then the woman wrote, "well if you don't say anything, have a good night." But Hadley said something. Among other things, "if he kiss me, I won't come up for air." But she didn't look at the address and sent the whole text to someone else...😏

The end got a total zero because I haven't seen the slightest spark of any solution, this part was just the beginning of a circus. Question: if the first part is so good, so heartbreaking, then what'll be in the second part? Don't answer. I don't want to know. I'm crying right now. But If I ask for a third part, about Ian and Beth, I'll be a little bad girl? What I am sure to say that this book is on the top of the category, if we are talking about difficulty. Even if the terms, the words used were not so hard, everything else was offset. The emotions, the reality, made it difficult to understand, and when somebody said something, behind that there was something else, which turn the whole upside. What you get in this book is nothing compared to what you've seen before. I'm giving maximum for the plot, the writer's style, the twist, the end, the emotions, the male protagonist who I would like to pull out from book and kiss - my ovaries was practically gone to Hawaii and danced through 230 pages - and to addiction. Reading 230 pages, and I never stand up from my place, I don't even blink, and exactly 10 seconds after the last letter, I demand the next part, tells something about quality. This book was...everything. And I'm sure that the next part will be twice good as this.

Dióhéjban az alkotóról | About the author


Born and raised in Savannah, Georgia, Aly Martinez is a stay-at-home mom to four crazy kids under the age of five- including a set of twins. Currently living in South Carolina, she passes what little free time she has reading anything and everything she can get her hands on, preferably with a glass of wine at her side. ***

Contact - Kapcsolat
Instagram | Weboldal | Twitter | Facebook | Goodreads

Ha érdeklődsz Aly munkássága iránt, folytasd itt |
If you're interested in Aly's books, continue here:


Részlet a könyvből | Excerpt from Written With Regret

My eyes were bloodshot and my body exhausted when I heard the knock on the door.

I knew.

I didn’t even need to answer it.

I’d spent the last thirty-some hours counting cracks in the ceiling while considering every possible ending to this nightmare.

My favorite was the one where Doug called announcing like he was Maury Povich that I was notthe father. I had big plans for this scenario. I was going to get a vasectomy and then buy a yacht and sail down the coast, where I’d celebrate every child-free sunrise by standing on the bow naked and yelling “Freedom!”Mel Gibson–style. Not that he was naked in that movie. But in the middle of stress-induced insomnia, I’d thought there was no better way to celebrate my eternal childless status than to be naked.

In the scenarios where I wasthe father, I spent my time mentally listing all the ways I would absolutely screw up a child in the next eighteen years. It started with your average run-of-the-mill fears. Things like maybe she would become a serial killer because I worked all the time and she was raised by evil, child-hating nannies. I’d Googled nanny agencies shortly after this and left a few sleep-deprived messages on answering machines, asking for the stats on how many of their past clients were now in jail or on the run from the law. Not surprisingly, I didn’t receive any call-backs.

After that, I moved on to the selfish phase where I obsessed about all things Caven: thoughts of losing my mind while listening to a baby scream all day, juggling work and dirty diapers, toys covering my apartment, and never being able to have sex again. It was a pity party of epic proportions.

In the middle of those manic moments was a lot of moral introspection after I’d considered giving the child up for adoption. There were good parents out there who desperately wanted children. There were also shitty ones like my father who were nothing more than wolves in sheep’s clothing. How would I ever be able to tell the difference?

I might not be a good father, but I wanted to at least ensure that she’d always be safe. Which was far more than I’d gotten growing up.

This thought process led to me texting Ian at four in the morning to offer him a hundred million dollars to adopt her if she ended up being my daughter.

The bastard didn’t even try to negotiate before texting me back with a blunt no.

To say I was floundering was an understatement. Most men had nine months to come to terms with the idea of having a child. God was not an idiot. He knew we’d need every minute of that time to prepare. But, apparently, he also had a twisted sense of humor, because I was only given thirty-six hours.

During that time, I went through each of the seven stages of grief. It wasn’t until a thought struck me that I landed somewhere in the realm of acceptance. I’d been adamant about not passing on any part of my father to a child, but that meant I’d never pass on any of the pure and intrinsic good that was my mother.

So, no, I didn’t know how to take care of a baby. But knowing that even a tiny piece of my mother was lying in a hospital across town, living, breathing, and more than likely still crying broke me in unimaginable ways. It had been over twenty years since I’d had anything more than two pictures of her and a necklace that Hadley had stolen to remind me of my mother.

But, now, there was this little girl.

By eight that morning, the window of time from the genetics lab had expired. I knew the results when no one had called or texted. Bad news was an arrow best delivered in person.

She was mine.

My stomach twisted and the weight in my chest became suffocating as the knock at the door sounded again.

I didn’t move. Not even a muscle. I was dressed, showered, and shaved. Shoes on, wallet and phone sitting on the coffee table in front of me. But I wasn’t ready.

That’s the thing about life though. It operates best on the element of surprise.

There were no choices left. No options. No outs.

There was just me and a baby girl who had no idea the quicksand she had been born into.

Ready or not, it was time.

Sucking in a deep breath, I rose to my feet, tucked my wallet and phone in the back pocket of my jeans, and headed to the very same door where this had all started. I didn’t know the first thing about diapers, cribs, or bottles. But I knew to the core of my soul, with an absolute certainty, that I was going to be a better parent than Hadley. And that was based on nothing more than the fact that I was going to be there for that little girl.

Ian and Doug were standing outside when I opened the door, their somber faces confirming what I already knew.

“Hey,” Ian started. “We need to—”

I didn’t let him finish. There was only one thing I needed to know. “When can I pick her up?”

2019. május 24.


A hollywoodi mozifilmeknél a rendezők odafigyelnek minden részletre. Általában. Ám a vágás (?) során nem mindig sikerül az oda nem illő dolgokat eltüntetni egy-egy jelenetből, és az elbaltázott baki helyére sem sikerül semmit a szalagra maszatolni, így a szemfüles néző egy jó adag bakiparádénak is szemtanúja lehet. Természetesen a néző azért ül be a mozi székbe, hogy szórakozzon, nem azért, hogy nagyítóval hibákat keresgéljen, ezért néhány hiba csak akkor tűnik fel, ha valaki célzottan a hibakeresés miatt nézi (újra) a filmet, vagy az egyik jelenetben látott valamit, és visszapörget. Aztán vannak olyan hibák, amikhez kell háttértudás is. (Mint az Outbreak - Vírus c., 1995-ös filmben. Tuti találkoztatok már a fenti majommal, mondjuk a Jóbarátok sorozatban. Ő Marcel, egy közönséges csuklyásmajom (Cebus Imitator). A filmben nem egyszer elhangzik, hogy az Ebola vírushordozója a majom, a vírus pedig Afrikából, pontosabban Zairéből származik. Hol a hiba? A közönséges csuklyásmajom Dél-Amerikában honos faj. :)) És tudjátok, mi a legdöbbenetesebb? Nem csak az említett filmekben vannak olyan hibák, amiktől az ember jóformán csak az állát keresgéli a padlón, hanem olyan alkotásokban is, mint az Egri Csillagok...

A Múmia (The Mummy, 1999)


Kezdjük mindjárt az egyik kedvenc filmemmel - amiben nyüzsögnek a hibák. Bár az, hogy a létra az egyik jelenetben sokkal magasabb, mint az előzőben, vagy a kocsi fényei önmagukat kapcsolják fel, biztos csak egy talajrészeg statisztának köszönhető. Vagy a múmiának. Az egyiptomiaknak amúgy nagy varázserejük volt, na. Ám ha figyelünk pl. arra, amiket mondanak a szereplők, néha oltári baromságoknak lehetünk fültanúi. Evelyn az egyik jelenetben magyarázza a "tudatlanoknak" a mumifikálás lényegét, vagyis hogy a belső szerveket kiszedték a szívvel együtt. Na már most, a szívet az egyiptomiak soha nem szedték ki, mert azt tartották a test központjának. Egy másikban, valahol a film elején pedig szóba kerül I. Szethi, amikor szintén Evelyn magyaráz Jonathannak, meg a könyvtáros fickónak. Pontosan nem emlékszem, mit mond, de I. Szethi a XIX. dinasztia II. fáraója volt, II. Ramszesz apja, mégis valami teljesen más hangzik el. Ezen felül...az ősi Egyiptomban a papoknak a teljes szőrzetüket el kellett távolítaniuk. MINDENHONNAN. A kódex formájú könyvek pedig először a rómaiaknál jelentek meg, tehát a Holtak Könyve olyan formában nem létezhetett, mint ahogy a filmben ábrázolják. A film nyitójelenetében Théba városa közelében piramisokat láthatunk, csakhogy azok sohasem épültek a város körül. A forgatókönyvíró srácoknak nem volt erős oldaluk a történelem.

Gladiátor (Gladiator, 2000.) 
 

"Amikor az arénában a rabszolgákra erőltetik a barbár hadak szerepét, a rómaiak puccos kocsikon vonulnak be, az egyik ilyen felboruló szekér alján jól kivehetően látszik egy gázpalack, de a híres farmeres katona is a Gladiátorban tűnik fel, a germánokkal folytatott csata másnapján Maximus a harcmezőn sétálva etet meg egy lovat, a háttérben pedig ott a civilszerkós statiszta. Lehet, hogy nem szóltak neki, hogy forgatás van, és csak sétált egyet..." Ha jól tudom - de javítson valaki, ha tévedek - abban az időben az "U" betű még nem létezett, tehát az egyik jelenetben a kardra nem "Marcus Aurelius", hanem "MARCVS AVRELIVS" feliratnak kellett volna rákerülni. De a forgatókönyvíró bácsikra itt érvényes az a mondás is, miszerint "egy dolgod volt, azt is benézted." A filmben elhangzó latin mondat, győzelmi kiáltás, nyelvtanilag helytelen: a „Roma victor!”, azaz „Róma győztes!” helyesen „Roma victrix!” lenne. Russel Crowe (Maximus) hadvezéri címet visel, ám csak a 16. századi Franciaországban voltak először hadvezérek. A készítők emellett nem törekedtek a korhűségre se, felfedezhetünk ősi időkből származó korinthoszi sisakokat, Kr. e. 5. századból való hoplita pajzsokat, viking és török sisakokat, és olyan mellvérteket, amik hasonlítanak a késő középkori páncélingekre. És ami már tényleg röhejesnek számít: a film elején a rómaiak nekimennek a barbároknak, utóbbiak kiabálnak, üvöltenek a rómaiak felé, és ekkor már tele van a föld a rómaiak nyilaival, miközben a csata még el sem kezdődött, és ki sem adták a parancsot a tüzelésre. Ki volt, aki ennyire nem bírt magával, és mindenáron harcolni akart? Ejnye, uraim. És miért kiabáljuk, hogy "tüzeljetek", amikor ezt a szót csak a puska megjelenésével kezdték használni? Tüzes nyilak, netalán?

A Rettenthetetlen (Braveheart, 1995.) 


"A rettenthetetlenben van az egyik kedvenc részünk, már ami a hosszasan vett jeleneteket illeti. Hogy minél monumentálisabb és nagyobb volumenűek legyenek a harci jelenetek, a stáb valószínűleg rengeteg felvételt készített különböző állásokból, több napig próbálkozva, hogy mi néz ki a legjobban. Ezért lehet az, hogy az első rohanós-kiabálós csatajelenetnél Mel Gibsont mutatja a kamera legalább 5 percig, és hol egy karddal hadonászik, hol egy szekercével, aztán nincs semmi a kezében, majd újra előkerül a kard." - Kis bakik, nagy bakik, bakik are everywhere. Édesapámnak a kedvence ez a film, amikor kisebb voltam, ő szólt, hogy nézzem már meg azt a bizonyos jelenetet, mert nem hisz a szemének. A fickó kezében először kard, utána szekerce, majd a nagy semmi. :D De egyébként az, hogy egy fémből készült fűzőlyuk mi a fenét keres a 13. századi Skóciában (jövőbelátó iparosok...?) eltörpül amellett, hogy kék - fehér arcfestéket nem a skót katonák használtak, hanem az ókori kelták. Vagy hogy a skót szoknya, a klit, amiben Mel Gibson rohangál, a 16. századig nem létezett. Ennél is nagyobb probléma viszont, hogy a szerelmi szál kicsit erőltetett, mert a Sophie Marceau által alakított királyné mindössze tízéves volt az események idején. A huncut Wallace.

Jurassic Park (1993) 


Pancserságokat akarsz látni? Akkor a Jurassic Park neked való. A kecskés jelenettől kezdve, amikor nem kecske, hanem birka bégetést lehet hallani, egészen addig, hogy a kecske lába egyszer ott van a szélvédőn, a következő jelenetben meg már nincs, a Jurassic Park bőven szolgáltat röhejesen elbaltázott jeleneteket. A film vége felé a gyerekeket raptor üldözi, és beszaladnak a konyhába. A raptor megáll a hajóablakkal ellátott fémajtó előtt, és rálehel az ablakra. A jelenet közben egy felnőtt ember keze tükröződik vissza az ajtó fémfelületén, holott a két gyereken kívül elvileg senki nincs az épületben, ráadásul ők is elmenekültek az ajtótól, és elbújtak az asztal mögé. Vajon milyen tulajdonságokkal rendelkeztek még a kis huncutok? Amikor a két túrakocsi elmegy a T-rex kerítése előtt, a beállításból jól látszik, hogy sem a kerítésen belül, sem a kocsik másik oldalán nincs szakadék. A történet szerint a kocsik visszafelé ugyanott állnak meg, ahol először, és nem sokkal ezután az egyik járművet a T-rex a mélybe löki. Hogy került oda a szakadék? Odarepült? És a T-Rex hiányzó foga, ami a másik jelenetben már újra a szájában van? Ki a fogorvosa, uram? De jól példázza a hollywoodi szakértelem teljes hiányát a Jurassic Park azon jelenete is, ahol egy tízéves gyerek egy bétás, FSN 3D-s fájlkezelő segítségével tör fel egy komoly biztonsági rendszert – nem egészen egy perc alatt. Csodálkoznak, hogy még a leghülyébbeknek se kerül 5 percnél többe a rendszer kikapcsolása? Milyen biztonsági rendszer az, ahova 5 perc alatt be lehet törni? És az én személyes kedvencem: a jelenet, amikor Nedry a hajó kapitányával beszél. Elvileg élő adásban vannak, hiszen a kapitány azt mondja, "kifutunk, nem garantálom, hogy tovább maradunk," vagy hasonló. Kérdés: alul miért látszik egy olyan időcsúszka, mint amilyen a videók lejátszásánál is van? Ejnye Nedry, nem ismered a "live" fogalmát?


A Függetlenség Napja (Independence Day, 1997.) 

"Imádnivaló, mert mennyire király már, hogy Will Smith kiüt egy ufót, hogy az USA elnöke rakétákat lő ki egy vadászgépből az űrhajókra, vagy amikor a nagy űrhajó a fehér ház fölött akkora, mint egy aszteroida, de az emberek lazán sétálnak a kapu előtt, és fotózgatnak. Lesz mit mutogatni az unokáknak, az holtbiztos. De említhetném a piás pilótát is, akit elvileg 10 évvel korábban már elraboltak a földönkívüliek, hogy kísérleteket végezhessenek rajta. Emellett nem elhanyagolható az emberi faj fejlettsége sem, hiszen képes egy sima vírussal, és betárcsázós internettel megfertőzni az idegen civilizáció eszközeit, akik aztán semmit nem tudnak kezdeni a fertőzéssel, csak néznek, mint f*sz a lagziban. Hol a NOD32, az Avast, vagy a Microsoft Security? Fejletlen barbárok, azt hiszik, hogy elbánhatnak az USA-val július 4-én? Sebaj, Will Smith lazán elvezetget egy sokcsápos, három méter magas lényre tervezett űrhajót, a műholdak hangosan robbannak az űrben, a mobiltelefonok pedig kifogástalanul működnek, a leárnyékolás ellenére. De a nagy zűrzavarban még a Dalai Láma képe is fogja magát, és elbújik a föld alá. Nincs ezzel gond."
 

 Titanic (1997)

A legnagyobb sikerfilmek stábtagjainak is lehet rossz napja. Így nem csoda, ha a Titanic női - és férfi - főhőse egy percen belül frizurát vált, a női főhős eltalálja a férfi főhős kezét a fejszével, majd a következő pillanatban mégis megvan mindkét keze, a hajó megdől, ennek ellenére a mentőcsónak szögegyenesen áll, olyan tóban merül el nyakig a férfi főhős, amit csak 5 évvel a Titanic után kezdtek el kiépíteni - végül is valamit ki kellett találni, hogy a nő ne ugorjon a vízbe, minden tiszteletem az öné, uram - az arcon levő anyajegy jó előre érzi a sorsát, mert ide - oda ugrál, modern karórát viselnek az utasok 1912-ben, és a hajó sem mindig ott törik ketté, ahol kellene...


Armageddon (1998)


Tények, amiket minden zöldfülűnek tudnia kell: 1) Vákuumban igen jól terjed a hang és a tűz. Sőt, ott a legjobban. 2) Egy bányász kétségkívül a legprofibb űrhajós. 3) Az aszteroidak kivétel nélkül sűrűn lakott területre zuhannak. 4) Az elnök jó, a tanácsadók a hülyék. 5) A főhős akkor és csak akkor tudja elvégezni a rábízott feladatot, ha valaki megmondja neki, hogy uccse’ tudja megcsinálni. 6) Gázturbinás fúrógéppel kitűnően lehet a világűrben manőverezni. 7) A párizsiakat egyáltalán nem érdekli, hogy városuk 90%-a eltűnt, vígan autókáznak a katasztrófa után. 8) Nukleáris robbanófejet a kék, vagy a piros vezeték elcsípésével lehet hatástalanítani. Kizárásos alapon. Az pedig mellékes, melyiket vágod el. Az univerzum törvényei alapján működni fog. 9)  9-10g-s gyorsulásnál vígan cseverésznek a két hét alatt kiképzett olajfúrók. Edzett vadászpilóták sem mindig maradnának eszméletüknél, nem beszélve arról, hogy fizikai lehetetlenség ilyen terhelésnél beszélni. 10) Fű nem nő egy aszteroidán. De lehet hogy az aszteroida akart jó arc lenni, és "hazai pálya" érzését keltve akarta várni az űrhajósokat. 11) Egy aszteroida a földi időszámításba is be tud kavarni. Különben mivel magyarázzuk, hogy a becsapódás előtt az egész világon nappal van? Na és azt, hogy a visszaszámláló az egyik jelenetben 5 óra 12 percet, majd 6 óra 49 perc 50 másodpercet mutat? Huncut aszteroida.


Szemfényvesztők (Now You See Me, 2013) 

Mindig megtalálják a módját, hogy simán hülyét csináljanak az FBI-ból, a nézőkből, de még a forgatókönyvíró srácokból is. Nem véletlen pakolták ki észrevétlenül az ókorban a fáraó éléskamráját se. Más magyarázat arra, hogy egyik pillanatról a másikra változik a háttér, emberek tűnnek fel,- illetve el, magától mozog a táska övcsatja, a lehúzott kocsiablak a másik pillanatban már magasra van húzva, nincs. De ahogy mondtam, ez a négy lovas világa. Kiátkoznák őket, ha nem csinálnának palimaradat mindenkiből...mert minél közelebb hiszed magad, annál kevesebbet látsz. :)


Holnapután (2004)

Hagyjuk most az olyan apróságokat, mint az, hogy a film teljes időtartama alatt egyszer sem látható a főszereplők lehelete. Bizos visszatartották a lélegzetüket. Vagy amikor az elnök távozik a tanácskozásról, tiszteletadás végett mindekinek kötelező (lenne) felállnia. Jégkorszak is on the way, a kötelességtudat ilyenkor másodlagos. A könyvtárat elhagyó csoport elvileg Staten Islanden keresztül akarna haladni Brooklyn felé, miközben a befagyott kikötőn keresztül gyorsabban odaérnének. Nincs is egészségesebb, mint egy jót kocogni -60 fokban. Foglalkozzunk az olyan jelenségekkel, mint az egyik főszereplő, Sam haja, ami nyilván a hideg miatt váltogatja magát többször is egyik pillanatról a másikra. Vagy hogy az óriáshullám mindent, és mindenkit elsodor, de azt a bizonyos számú taxit valahogy mégis kifelejti a számításból. De a legröhejesebb az egyik jelenetben a térkép, amin Afrikát és Ázsiát összekapcsolták, a Közel - Keletnek nyoma sincs, Olaszország és az északi államok eltűntek a francba, Izland Grönland mellett, Délkelet - Ázsia, az Arktisz, és az Antarktisz teljes egészében hiányzik. A földrészek ijedtükben visszafejlődtek Pangeába? 


Batman - trilógia

"Apró figyelmetlenség, hogy néhány jelenetnél a statárium kihirdetését követően az esti forgalom a megszokott képét mutatja. Night shopping a Walmartban? Macskanő végig azon ügyködik, hogy eltüntesse a múltját, ám meglepődik, amikor Wayne rövid guglizás után a nevén nevezi. A guglizás egyébként Alfred dolga, aki a helyi művelődési otthonban végezte el az ingyenes alapfokú számítógép kezelői tanfolyamot. Az ezt tanúsító, bekeretezett oklevél több alkalommal is látszik. Ha már Macskanő, a latexfetisiszta tolvaj kismilliószor áll át Batman oldalára, mégis végig élvezi a rosszfiúk bizalmát. Akiket rendre összerugdos. Ha Alfred azt várta, hogy egyszer valahol összefut Wayne-nel a világban, akkor miért mindig ugyanoda és mindig ugyanakkor ment nyaralni? Vagy megpörgették a földgömböt és mindketten Firenzére böktek? Aztán ugyanezt eljátszották a naptárral is? Részletkérdés, hogy a Bane-t alakító Tom Hardy 2 évvel fiatalabb Cotillard művésznőnél, akinek kislányként védelmére kelt a börtönben. Hogy akar Bane az emberek bizalmába férkőzni, ha egy stadion felrobbantásával kezdi? Hogy lehet egy bűnöző egy börtön tulajdonosa? Hol vannak az őrök? Mit esznek a rabok? Wayne elveszti a vagyonát, csak a házát tarthatja meg, amit az árváknak adományoz. Miből utazik Európába?" - Az pedig mellékes, hogy a kabát válla kisimítja önmagát, a fal repedései eltűnnek, a párna megtisztítja magát, vagy a legröhejesebb, a kardot a kezében tartó Wayne. Kérdezd meg Fox-ot, de szerintem ő is ugyanazt fogja mondani, mint én. Ha a kardon rajta van egy biztonsági penge, nem fogsz tudni senkit kivégezni...


A Karib - Tenger Kalózai: A Fekete Gyöngy Átka (2003) 
 
Tessenek felkészülni 119 darab (!) brutális hibára és bakira, mert körülbelül ennyi van csak az első részben. Az egyik benézett jelenet annyira híres, hogy szerintem már sokan találkoztatok vele, amikor egy cowboy kalapot viselő stábtag elfelejti, hogy forgatás van, és lazán besétál a díszlet közepébe. Port Royal a valóságban nem egy 30 méteres, hanem egy alig 3 méteres sziklára épült. A sunyi nagyotmondók. Barbossa kapitányt az egyik vágásnál tökéletes fehér fogsorral láthatjuk, míg az összes többi jelenetben finoman szólva se ez a jellemző. Gyorsan múló hatású fogkrém? Amikor Elizabeth felfedezi, hogy Barbossa legénysége kísértetekből áll, látszik, hogy az egyik matróz harmonikázik. A harmonikát viszont csak az 1830-as években találták fel. A jövő szökevényei? A Kalózok és a Norrington-legénység barlangbéli harcánál a dokk két őre közül az egyik látványos halált hal, ám pár pillanattal később felkel, és tovább harcol. Úgy volt vele, hogy a piszkos munkát elvégzik a többiek, ő meg addig lazul egy jót?


Trója (Troy, 2004) 

Lányok, Brad Pitt, vagy Orlando Bloom? :) A legfontosabb tévedés a 2004-es filmben az, hogy az ostrom nem hetekig, hanem összesen tíz éven át tartott. Agamemnón nem a csatában hal meg, hanem felesége keze által, Meneláosz pedig öregkorában hunyt el sok évvel a csata után. A Párisz és Heléna sétája közben előkerülő fém bordázatú esernyő sem igazán volt jellemző az időszámításunk előtti 13. században, ahogy a piacjelenetnél az ember szemét kiszúró, Dél-Amerikában honos lámák se. Egyfelől többször is látni, ahogy a csatában elveszettek szemére egy-egy pénzérmét helyeznek. A valóságban akkoriban még egyáltalán nem voltak érmék, amikor pedig voltak, akkor azokat az elhunyt szájába tették. Szép Heléna azt mondja, hogy ő nem spártai, házassága révén lett az – ez az Iliászban pont fordítva van, a férje, Menelaosz őt elvéve lett Spárta királya. Akhilleuszról pedig ne is beszéljünk. Tényleg nagy harcos lehetett, ha halála után még képes volt megmozdulni - sőt, akkor, amikor a görögök Odüsszeusz tanácsára a falovat eszkábálták össze, emberünk már rég nem élt...


Egri Csillagok, 1968. 

Az Egri csillagok régebben közszájon forgó karórás török katonáját már többen is megcáfolták, mert ő valóban csak az egyik képen tűnt fel, viszont egy tévéadó-torony és egy pöfögő busz sem éppen a korhű díszlet része, és bizony mindkettő látható a filmben. Az abszolút kedvencek közé tartoznak viszont a nagy csatajelenetnél eleső török katonák, akiket kíváncsi és félénk statiszták testesítettek meg. A halott törökök előszeretettel kukucskálnak a snittekben, hogy azért ők se maradjanak le a csata legjaváról, a lovakkal bukóknál pedig a lovak akarnak a legkevésbé elesni. Az egyik ilyen jelenetnél a felálló lovak megijesztik a már rég halott törököket, akik felugranak, kicsit arrébb mennek, majd nagyon korrekten újra meghalnak maguktól.



 Die Hard 3. Az Élet Mindig Drága (Die Hard, With a Vengeance, 1995.)

Nagyon szeretem ezt a filmet, de én is fedeztem már benne fel olyan hibákat, hogy a szemem kettéállt. A film elején McClane-nek és Zeusz-nak a feltett kérdésre 30 mp alatt kell válaszolnia, ami végül csak 40 mp alatt sikerül, de ha stopperrel mérjük, az egész 64 mp. Nagylelkű ez a Simon, nem? A filmben többször használt bombák állítólag úgy működnek, hogy két különböző tartályban lévő vegyi anyag összekeveredéskor robban. Távolítsuk el az egyik tartályt, és a film időtartamából máris le lehet faragni másfél órát. Simon azt állítja, hogy a szövetségi tartalékban tízszer annyi arany van, mint amennyi a második világháború idején Fort Knoxban volt. A valóságban a tartalékban kb. ötezer tonnányi aranyat tárolnak, míg Fort Knoxban 4600 tonnányi volt. A kis hazug. Ha a teherautókon valóban arany lett volna akkora tömegben, mint ahogy a filmben látható, aligha tudtak volna kihajtani az egyszerű rámpákon a metróalagútból. Szupererős járgányok? John és Zeusz taxival száguld be a Central parkba, viszont a figyelmes néző kiszúrhatja az előttük lévő keréknyomokat. Az egyik kameraállásból látható, hogy a parkon átszáguldó taxit nem Willis, hanem dublőr vezeti. Ejnye John, talán az atlétádat mostad, míg Zeusz sz*rban volt? Mondta Simon, hogy megteheted?
 

Még néhány érdekes (kínos?) baki

⭐ Halálsoron (The Green Mile, 1999) - A film 1935-ben játszódik, de a villamosszéket, mint kivégzőeszközt csak 1941-ben használták először. ⭐ Forrest Gump (1994) - A filmben Forrest levelet kap az Apple-től, a dátum 1975. szeptember 23. A céget 1976. április 1-én alapították. ⭐ Django elszabadul (Django Unchained, 2012) - A film 1858-ban játszódik. A főszereplő, Django napszemüveget visel, viszont a napszemüveget csak 1929-ben találták fel. ⭐ Büszkeség és Balítélet (Pride and Prejudice, 2005) - Jane Austen regényének adaptációjában Keira Knightley Wellington-csizmát visel a jeleneteiben, ez a lábbeli viszont csak a könyv kiadása után fél évszázaddal jelent meg az utcákon. ⭐ Elfújta a Szél (Gone With the Wind, 1939) - Atlanta utcáin jól kivehetőek az elektromos lámpák. Ezzel csak annyi a gond, hogy a film a polgárháború idején (1861-1865) játszódik, az izzószálas égőt viszont Thomas Edison találta fel 1879-ben. ⭐ I.e. 10.000 (2008) - Gyapjas mamutok segítségével építik a nagy piramisokat. Badummtss. ⭐ My Girl - Első Szerelem (1991) - Bár ez csak szőrszálhasogatás, de a hangulatgyűrű, amiről a filmben rengetegszer esik szó, a film után csak 3 évvel, 1994 körül került piacra. ⭐ Piszkos Tánc (Dirty Dancing, 1987) - Biztos emlékeztek arra a jelenetre, amikor Baby „áttáncolja” magát a hídon egy szál farmersortban. A film 1963-ban játszódik, amikor még közel sem viseltek ilyen nadrágokat a nők. A farmersortok a '60-as évek végén kezdtek el terjedni, és csak a '80-as években lettek a nők gardróbjának kötelező elemei. ⭐ Ének az esőben (Singin’ in the Rain, 1952) - Az ikonikus mozi a '20-as években játszódik, amikor a nők „felszabadítása” épp csak elkezdődött a fűzők és a zárt, hosszú szoknyák alól. Ehhez képest a filmben Debbie Reynolds egy puffos, rózsaszín ruhát visel, ami tipikusan az '50-es évek divatja volt. ⭐ A Karib-tenger kalózai: Holtak Kincse (Dead Men's Chest, 2006) - Lord Beckett szobájának falán látható egy világtérkép, melyen jól kivehető a Nílus felső része és a Viktória-tó, amit csak 1858-ban fedeztek fel. ⭐ Zorro Álarca (Mask of Zorro, 1998) - Alejandro azt meséli az egyik jelenetben, hogy San Franciscón és Lisszabonon utazott keresztül, de 1847-ig San Franciscót Yerba Buenának hívták, a film pedig 1841-ben játszódik. ⭐ A Karib-tenger kalózai: A világ végén (At the World's End, 2007) - a 3. rész a 18. században játszódik, a csapat Szingapúrba utazik, hogy megtalálják Sao Feng kapitányt. A gond az, hogy Szingapúrt csak 1819-től nevezik így.

⭐ A Karib-tenger kalózai: A Fekete Gyöngy Átka (Curse of the Black Pearl, 2003) - Az első rész 1740 körül játszódik, és többször láthatjuk, ahogy Barbossa, illetve Jack is zöldalmát esznek. Ennek a fajtának a neve Granny Smith, ami nem létezett egészen 1868-ig. 

Ti jöttök: melyik filmről legyen szó a következő részben? 
Melyik filmes bakit vettétek már észre ti is? :D

Az íráshoz felhasznált források

 http://szinesvilag.com/16-nevetseges-filmes-baki-amit-nem-vettel-eszre-61536
 http://www.vous.hu/hir/20170321-filmes-bakik-divatbaki-divattortenet-korszakok
http://borsa.hu/20080227/az_5_legbenabb_filmes_baki/az_5_legbenabb_filmes_baki
 http://www.filmezzunk.hu/2017/04/29/17-nevetseges-filmes-baki-ami-veletlen-bekerult-a-filmbe
http://erdekescikkek.hu/10-vilaghiru-film-amibe-hatalmas-bakik-csusztak-te-eszrevetted-magadtol
 http://www.petofilive.hu/hirek/cikk/2018/08/18/kinos-filmes-bakik-amiket-elsore-szinte-lehetetlen-eszrevenni/
 http://www.filmezzunk.hu/2017/04/04/12-elkepeszto-filmes-baki-amit-nem-vettel-eszre-a-gladiator-cimu-filmben