2017. szeptember 10.

# 2017 # Erin Watt

Könyvértékelő - Erin Watt: Paper Princess (The Royals 1.)

 
"From strip clubs and truck stops to southern coast mansions and prep schools, one girl tries to stay true to herself. These Royals will ruin you…

Ella Harper is a survivor―a pragmatic optimist. She’s spent her whole life moving from town to town with her flighty mother, struggling to make ends meet and believing that someday she’ll climb out of the gutter. After her mother’s death, Ella is truly alone. Until Callum Royal appears, plucking Ella out of poverty and tossing her into his posh mansion among his five sons who all hate her. Each Royal boy is more magnetic than the last, but none as captivating as Reed Royal, the boy who is determined to send her back to the slums she came from. Reed doesn’t want her. He says she doesn’t belong with the Royals. He might be right.


Wealth. Excess. Deception. It’s like nothing Ella has ever experienced, and if she’s going to survive her time in the Royal palace, she’ll need to learn to issue her own Royal decrees."



A fordítás a Könyvmolyképzőé! :)


"Egy ​lányról, aki sztriptízbárból és benzinkútról kerül fényűző villába és menő gimibe jut, miközben igyekszik hű lenni önmagához.  Ella Harper nagy túlélő, született optimista. Egész életében városról városra költözött szeleburdi anyjával, küzdött a megélhetéséért, és végig hitt benne, hogy egy napon majd kimászik a gödörből. De az édesanyja halála után végképp egyedül marad.  Egészen addig, amíg meg nem jelenik Callum Royal, aki kihúzza Ellát a szegénységből, és elcipeli a luxuspalotájába az öt fia mellé, akik viszont utálkozva fogadják. Mindegyik Royal fiú karizmatikus személyiség, de egyik sem olyan magával ragadó, mint Reed Royal: a srác, aki eltökélte, hogy visszaküldi Ellát a nyomorba, ahonnan jött.  Reed nem tart igényt Ellára. Azt mondja, nem tartozik közéjük. Talán igaza van. 

Gazdagság. Fényűzés. Megtévesztés. Ella új és ismeretlen világba csöppen, és ha a Royal palotában is életben akar maradni, kénytelen lesz felállítani a saját szabályait. (...) De tényleg könnyebb az utóbbiban élni?"
 
 
370 oldal
Műfaj: New Adult 
A magyar változatot fordítja:
 Sándor Alexandra Valéria
Kiadó: EverAfter Platinum, 2016.
Magyar kiadó: Könyvmolyképző
Sorozat: The Royals 1. 

Érzékiség: ✓
Cliffhanger: ✓
Szerelmi szál: ✓
Váltott szemszög: ✘
Olvasható-e önállóan: ✓
Címkék: erotikus, kortárs, regény, romantikus 


Képek forrása: google és pinterest
Cover love or cover hate? 


Kiröhögtök ha azt mondom: borító alapján azt hittem hogy ez fantasy könyv? Aztán úgy az ötödik oldal környékén feltűnt, hogy valami nem stimmel a címkével: valljuk be, nem túl gyakran olvasni fantasyban sztriptízbárokról. Ezért gyorsan vissza is kerestem. Azért kezdődik rögtön sztriptízelő nőkkel, mert ez New Adult. Az angol borítón azonban semmi nem utal a könyv műfajára, valószínűleg ezért is tévesztett meg. Szerencsére nektek már nem kell aggódnotok ezen: okulva az én példámon ti már biztos okosabbak lesztek. A borító nagyon szép, főleg az arany színű betűk és a tiara. Egyszerű, mégis sokatmondó: tiarát kizárólag a nemesi családból származó nők hordtak, és hordanak ma is. 





Hiszitek vagy sem, éppen tegnap gondolkodtam azon, hogy miért van számtalan olyan idegen nyelvű könyv, amiknek a magyar olvasók polcán kellene díszelegniük. Még sincsenek ott. És hogy miért árasztja el a magyar könyvpiacot csupa - könyvnek nehezen hívható - remekmű. Direkt nem említek példákat, aki tudni szeretné hogy miről beszélek, keresse meg a blog facebook oldalán. Ám sok más kiadóval ellentétben a Könyvmolyképző figyel az olvasói igényekre, és néha még a blogokra is ránéz. Az utóbbi időben észrevehető náluk egy minőségi emelkedés, és ennek folytatására továbbra is szeretném őket bátorítani. Hogy miért írom ezeket? Első blikkre és az angol fülszöveg (akkor még nem láttam a magyart) alapján úgy gondoltam, hogy nem ez az a könyv, amit feltétlen olvasnom kell. 



Tegnap reggel aztán villámcsapásként ért a hír: a kiadó gondozásában nemsokára magyarul is megjelenik a Paper Princess. Méghozzá egy olyan sorozat részeként, aminek Amerikában óriási kultusza és rajongótábora van, és ott jövőre már az ötödik (!) rész jelenik meg. Ám ha a kiadó nem hívja fel rá a figyelmemet, simán elhaladok mellette. Így nem nyílik lehetőségem arra hogy elkezdjem angolul, ti pedig szegényebbek lennétek egy értékeléssel. Ördögötök van, mert figyeltem. És ezek után még jobban figyelek a kiadóra is. 



Ahogy a könyv is indult - belecsapva a lecsóba - most úgy indulok én is. Úgy a 20. oldal körül valami egyre gyanúsabb lett. Kicsit zavarba jöttem attól hogy a mondatszerkezetek és kifejezések feltűnően hasonlítanak egy ismert írónő stílusához. De én is ember vagyok, hibázhatok: mindennemű hasonlóság csak a képzelet műve, ugyebár. Ezért kíváncsiságból utánanéztem a dolgoknak. És mit gondoltok, mit találtam? Hát persze. Álnév ez, méghozzá nem is akárkié. Elle Kennedy, az Off - Campus koronázatlan királynője használja ezt a nevet egy másik írónővel együtt. Minőség? Hát hogyne. Siker? Garantált.  




Gyerekek, ez a könyv k**va iszonyat jó. Néhol kicsit Penelopé Douglast éreztem benne, hiszen - hasonlóan a Szívatáshoz és a Nélküledhez - egy "mindent bele, ki ha én nem" stílusú leányzó a főszereplő aki semmilyen helyzetben nem hagyja magát, és vissza is vág ha úgy hozza az élet. Körülbelül ennyi volt a hasonlóság a fentebb említett könyvekkel. Ugyanis férfi főszereplőből nem egy van, hanem mindjárt öt. Itt aztán sok minden eszembe jutott: főleg az hogy a leányzó mégis milyen bűnt követhetett el, hogy öt férfival áldotta meg az ég. Én meg sokszor az öcsémmel nem bírok. Aztán persze minden kitisztult. Úgyhogy elég nagy meglepetés volt számomra ez a könyv. Elképesztő módon még angolul is szaladtak az oldalak, és szünetet is csak akkor tartottam amikor aludnom kellett. Kezditek már érteni?


Mindössze egy gondom volt: a címkézés. Ugyanis ez minden, csak nem Young Adult. 18 évesnél fiatalabb hölgyek kezébe én nem is adnám. Hogy miért? Bár a cselekmény nem igazán hagy teret arra hogy komolyabb dolgok kialakuljanak, mégis az első betűtől kezdve ott húzódik a felszín alatt az a szál, amihez csak szikra kell. A két főszereplő között izzik a levegő, és csakis idő kérdése hogy mikor kerül képbe egy gyújtóforrás, és repül levegőbe az egész kóceráj. Úgy van: ez a könyv afféle macska - egér játék. És mindenki tudja: egy ilyen játékban előbb vagy utóbb valaki megsérül.



Főhősnőnk több különös véletlen (?) folytán a szegénységből bekerül a gazdagok világába, ahol az élet látszólag tökéletes. Aztán körvonalazódik előtte az igazság: a gazdagok világában semmi sem az aminek látszik. Ella bekerül a csillogás és a luxus világába, azonban közben elgondolkodik azon, hogy biztosan ezt a sorsot szánták-e neki. Az öt aranyifjút ugyanis  kellemetlen meglepetésként éri a hír, hogy a leányzó ezután náluk fog lakni, és mindent el is követnek, hogy kivessék maguk közül. A fiúk egytől egyig különböző személyiségek, és mindegyikőjük életét összefonja sok közös titok. Tisztára, mint anno a Csacska Angyal. Nappal nevelőnő, éjszaka meg énekel. 

Bevallom, én még ilyen durva függővéget nem olvastam. Egyből eszembe is juttatta az Obszidiánt annak idején: ott is a falat kapartam. No offense, ezt is csak háromszor (!) olvastam el hogy biztos így van-e és nem csak átsiklottam valamin. Aztán amikor már harmadjára is ugyanaz a könyv vége, akkor kezd el görbülni az olvasó szája lefelé. Magával ragadó, mégis szenvedélyes. Lenyűgöző és zseniális. Éppen ezért amíg nincs kéznél a második rész, óvva intek mindenkit attól hogy elkezdje az elsőt. De aki már olvasta az Obszidiánt, sejtheti a bennem kavargó érzéseket.


A cselekmény annyira egyben van, hogy a műfajban szokásos és ismert kliséket alig lehet észrevenni. Észrevettem persze, de ez engem most cseppet sem érdekel. Hiszen egy különleges és többször újraolvasós történetet sikerült ezekre ráépíteni. Megérzéseim szerint most ugyanaz kezdődik, mint annak idején az Obszidiánnál: füleket kihegyezni, fangirlködést és sikítozást a maximumra tekerni. Mindenképpen gyertek vissza ha nem lesz igazam.


Meglepődtem hogy mennyire gyorsan lehet a könyvvel haladni, és ha idegen nyelven ennyire gyorsan repültek az oldalak, magyarul sem fog különösebb gondot okozni a nyelvezet. Talán nem okozok nagy meglepetést azzal, ha elmondom: az én kedvenceim a fiúk voltak, főleg az egyik. De psszt. És hiába mindegyik egy szemét kis suttyó (ahogy Veronika is írta nagyon helyesen) egyszerűen nem lehet rájuk huzamosabb ideig haragudni. Dögösek, gazdagok, és a lelkük mélyén azért ők is tudnak aranyosak lenni, méghozzá annyira hogy az ember lánya legszívesebben mindegyiket végigcsókolgatná. Hehehe. Ella pedig igazán tökös nőszemély. Nem állítom hogy ő lesz a következő Katniss Everdeen, de a beszólásai miatt már az induláskor nagyon megszerettem. Remélem, a fordító igyekszik szép munkát kiadni a kezéből, bár Sándor Alexandra Valériára eddig sem volt panasz: mindig nagyon alaposan dolgozik. Ez a könyv óriásit szól, és megvan benne minden ahhoz hogy romantikusok (és mindenki más) polcán méltó helye legyen.




Romantikus beállítottságúaknak kötelező darab, a többieknek meg egy bögre kakaó mellé ajánlom délutánra. Aki teheti, szerezze be magyarul mindenképpen! 


Végső értékelésem:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése