2018. március 1.

# 2018 # A Crack In Everything

"A fájdalom megköveteli, hogy érezzék." - L.H.Cosway: A Crack in Everything


"Life ​used to be simple."

"I was a city girl with humble dreams. Then Dylan O’Dea broke into my flat, held me against the wall and told me to stay quiet. It was like in the movies, where the universe zeros in on a single scene. (...) For Dylan, the sky was always falling. He showed me how our world is a contradiction of beauty and ugliness. How we choose to ignore the awful and gloss over it with the palatable. How you need just a tiny drop of something unsavoury to create every great scent. Pretty deep for a pair of teenagers living in a block of council flats in inner city Dublin, right? Probably. But we weren’t typical. We both had our obsessions. Mine was growing things, Dylan’s was scent. He taught me how to use my nose, and I introduced him to the magic of flowers. I had no idea that one day he’d build an empire from what we started together. But before that, there was love and happiness, tragedy and epic heartbreak...

My name is Evelyn Flynn and I’m going to tell you about the crack in everything."

 

"Az élet? Egyszerű."

"Városi lány voltam, egyszerű álmokkal. Aztán Dylan O'Dea betört a lakásomba, a falnak nyomott, és azt mondta, maradjak csendben. A helyzet olyan volt, mint a filmekben, ahol a világegyetem egyszerű képkockákban sűrűsödik össze. Belenéztem a szemébe, és azonnal tudtam, hogy valami más lett. Hogy meg fog változtatni. Dylan számára az élet afféle "szükséges rossz" volt, számára az égen mindig ott voltak a felhők. Ő mutatta meg, hogy az élet csupa ellentmondás, hogy a világ a szép és a csúnya örök körforgásából áll. Hogyan hagyjuk figyelmen kívül a szörnyűt, és jussunk rajta túl azzal, ha csak a szépre koncentrálunk. Hogy néha elég egyetlen csepp kellemetlen ahhoz, hogy valami nagyszerűt alkossunk. Igazán mély gondolatok egy tizenéves pár számára, akik Dublin egyik tömbházában élnek, nem igaz? Talán. De nem voltunk átlagosak. Mindegyikőnknek megvolt a saját rögeszméje. Enyém volt a dolgok növesztése, Dylan számára az illatok jelentettek mindent. Megtanított, hogy használjam az orrom, én pedig megmutattam neki a virágok rejtett világát. De arról fogalmam sem volt, hogy egy nap felépített valamit, amit majd egyszer, közösen kezdünk el. Ám mielőtt még minden elkezdődött, volt szerelem, boldogság, tragédia, és egy óriási szívtörés...A nevem Evelyn Flynn, és én fogok neked mesélni a törésről, ami minden dologban ott van."


272 oldal
Írta: L.H.Cosway 
Sorozat: Cracks Duet 1. (Törött Páros 1.)
A Cím tükörfordítása: "Egy Törés Mindenben"


Csavar: ✓
Érzékiség: ✘✓
Cliffhanger: ✓
Morális kérdések: ✓
Váltott szemszög: ✘
Olvasható-e önállóan: ✓
Everglow olvasta: angolul

Goodreads arány: 4,28
Megjelent: 2018. január 30.
Főszereplők: Evelyn Flynn & Dylan O'Dea

Címkék: kortárs, New Adult, LMBT, romantikus, szerelem, zaklatás, halál
 
Olvasási sorrend
I. A Crack in Everything
II. How the Light Gets In


Goodreads||Moly ||Amazon

Cover love, or cover hate?


Ez itt Everglow. Everglow lát valamit a Goodreadsen, ami felkelti a figyelmét. Everglow megnézi a borítót, a fülszöveget, és rájön, hogy ő most találta meg újra a Bölcsek Kövét, majd fogja magát, és a kis szülinapi zsetonját arra fordítja, hogy elolvashassa ezt a könyvet. Everglow ezután facepalm arccal felétek fordul, és azt kérdezi: miért??? - Azt hiszem, ezzel már minden létezőt, illetve nem létezőt elmondtam, ami most a fejemben kavarog, és ha többre nem leszek képes, azért elnézést kérek mindenkitől. Semmit nem olvastam eddig az írónőtől, és bevallom, megnéztem, hogy akkor most írót, vagy írónőt kell veletek megosztanom. De szerintem nektek sem mond sokat a név, kivéve az olyan könyvmolyoknak, akik figyelemmel kísérik azt, mi folyik az USA háza táján - könyves dolgokban.

L.H.Cosway Dublinban, Írországban él, leginkább kortárs romantikus, és urban fantasy műfajban alkot. Elég sikeres írónőnek számít, olyan könyvekkel a háta mögött, mint a "Six of Hearts", a "Hooker and the Hermit", vagy a "Still Life With Strings." Illetve most a Törött Páros sorozat. A 4,28-as arány Goodreadsen már elég jónak számít, de szerintem megy ez még feljebb is, legalábbis ha rajtam múlik, biztosan. Nehéz úgy írni, hogy ne áruljak el semmit, és persze - most - tényleg rajtam van mindenki szeme, mert én írok erről a sorozatról először. Kihívás? Naná. Tartsatok hazug semmirekellőnek, ha azt mondom, hogy nem a borító keltette fel a figyelmemet, holott csakis ezért kezdtem bele. Nem tudok mit mondani, engem fogva tart a két borító, és ezt annyival érték el, hogy egyszer - legfeljebb kétszer - néztem meg őket. Azt pedig tudjátok, hogy vizuális típusként elég, ha mindössze két másodpercig nézek valamit. Ha megfogott, nincs megállás. 

A két borítót nagyon ügyesen, szépen tervezték meg: míg az elsőn egy fiatal fiút láthattok, aki erősen koncentrál valamire, a másodikon a leányzó mintha szégyenlősebb, vagy inkább szomorúbb lenne a kelleténél. Aki még csak most ismerkedik, barátkozik a borítókkal, annak elárulom, hogy a két modell a sorozat főszereplőit jeleníti meg, Evelynt és Dylant. Utóbbit sokkal könnyebb volt megjelenítenem fejben, mint előbbit, de ezt majd az értékelésben. Utoljára mondom, ki nem állhatom a lila színt, ki lehet vele űzni a világból - de ezek az árnyalatok csodálatosak, és ez a háttér mögöttük...azért is lettem szinte azonnal szerelmes, mert emlékeztet szebb napjaimra: nyáron állandóan odakint ülök, és nézek fel az égre, aztán úgy kell engem bevonszolni az udvarról, ha sötétedik. Hiszek abban, hogy az ember lelkét nem lehet bezárni egy szobába, hanem odafent repül az égen, mint a madár. Kicsi koromban azt mondták nekem, akik elmentek, ott vannak, a csillagok között. Aztán csodálkoznak, miért vagyok szentimentális, és szeretem az olyan sztorikat, mint pl. hogy a Húsvét - szigeti kőszobrok éjjelente az ég felé fordulnak...

Nem szeretek címeket magyarosítani, mert az olyan, mintha elvenném a lelküket, de itt most érdemes megtenni, mert sok minden derülhet ki. Úgy érzem, hogy az írónő nagy rajongója Leonard Cohennek (a Hallelujás fickó - 2016-ban hunyt el) hiszen a két cím az ő egyik számából, az Anthem - Himnusz - első két sorából származik. Aszondja' hogy "mindenben van törés, de ezen keresztül jut be a fény is." - Enough said. Ezzel a 11 szóval elmondtam mindent, ami ezt a két könyvet, illetve az első részt leginkább jellemzi. Zseniálisan sikerült a címeket megoldani, de akkor még nem is beszéltem magáról az első részről, ami - néhány helyen - igencsak meglepő volt, és akkor még finom voltam.



Kis kérdéslistám első pontja szerint írnom kell egy ismertetőt arról, hogy a műfajban hova lehet ezt a könyvet helyezni. "Hú gyerekek" - mondom én, miközben rápillantok a listára - ez nehezebb lesz, mint eddig bármelyik más értékelés, ráadásul tartanom kell a lepcses számat is, nehogy eláruljak valamit a cselekményből. Induljunk ki a fülszövegből, és a borítóból. Ezek alapján mit tippeltek, mi lehet a műfaj? Úgy van, New Adult. Azonban nem ilyen könnyű a helyzet, ugyanis a New Adult jelen esetben még meg van spékelve LMBT-vel - ami az egyik legfontosabb szála - és nagyon pici erotikával, de csak annyival, amennyi ilyen korú karaktereknél még nem túlzás, és amit az olvasók szíve még elbír. Az nem az enyém volt, ahahaha, az én szívem darabokban van, mint az megszokott.  

Bevallom, eleinte nem nagyon tudtam megbarátkozni ezzel a könyvvel, és főleg azért, mert nem történt benne semmi. Úgy értem, az első pár oldalon történt rengeteg érdekes dolog, aztán amikor elrepült 20-30 oldal, és még mindig azzal foglalkozott a főszereplő lány, hogy a méhecskék hogyan porozzák a virágot (direkt írtam mást, nem akarom lelőni a poént) - akkor, és ott elgondolkodtam, hogy most én vagyok a hülye, nem értettem valamit jól, or what? Aztán rájöttem: nem én vagyok értetlen, csak a könyv szerkezete épül lassan, és ebbe az is beleértendő, hogy sorokon keresztül beszélnek pl. parfümökről. Szóval kellett hozzá kis idő, míg megszoktam. Aki gyors sodrású, pörgős NA könyvet vár, ezt felejtse el. Sokkal inkább a morális értékekre fókuszál, és minden úgy halad, ahogy annak rendje & módja szerint haladnia kell. Legalábbis egy darabig. Legalábbis néhány karakter számára. Persze lesznek benne érdekes részek, amik nekem annyira nem okoztak meglepetést. De csak a vége felé. 

Aztán itt van következő pontnak a nyelvezet, a stílus. Kutya legyek, ha eddig bármelyik idegen nyelvű olvasmányomhoz is ennyiszer kellett szótárt, vagy a saját tudásomat használnom. Ugyanis rengeteg benne a szlenges kifejezés, amikhez itt, Magyarországon iszonyú jó fordító kellene, és még akkor is megkockáztatom, hogy nem lenne tökéletes a fordítás. Mint amikor Will Smith száma, a "Gettin Jiggy Wit It" volt az egyik könyvben, és pontosan ismertem a jelentését, mégsem tudtam megfogalmazni magyarul.  Mert a magyarban nincs olyan szó, hogy "Jiggy" - ez a bulizásra az egyik szleng, az, hogy a maximumon érdemes élni. De hogy ti is lássátok, leírok egy egyszerűbbet: "There'll be a strict no-pyjama policy." - Na most ha nem négyszer, akkor ötször olvastam újra, míg felfogtam, hogy ez tulajdonképpen az, amikor a párok pizsama nélkül alszanak - vagyis meztelenül. Magyarul így néz ki: "Lesz egy szigorú nem - pizsama irányelv." Komám, ha te mondod...és állítom, ez még az egyszerűbbek közé tartozik, úgyhogy feladta a leckét. Aztán ott voltak még az utalások különböző együttesekre. Na most, itt azért kezdtem el nevetni, mert a Black Eyed Peas már kb. 4 - 5 éve abbahagyta a közös melót, ebben meg arról sem volt gőzük a szereplőknek, mit jelent a "My Humps" kifejezés, mert az a szám csak akkor jött ki. (2005-ben 12 éves voltam, most leszek 23.) Nosztalgia? Abszolút. 


Említettem korábban, hogy a karakterek közül Evelyn-t volt nehezebb körvonalazni, míg Dylan-hez szinte azonnal tudtam képet is társítani, és ahogy haladtam előre az olvasásban, annál biztosabb voltam a dolgomban: szinte láttam magam előtt Ansel Elgortot, vagy a szebb napokat is látott Zac Efront. Ha valaha film vagy sorozat lesz ebből a könyvből, én tudni fogom, kiért kezdjek el tüntetni Dylan szerepére. Na mindegy. A lényeg, hogy Dylan közel se olyan, mint amilyen egy hozzá hasonló 17 éves fiú.* Kissé (?) őrült édesapjával él, számára az élet véletlen sem színes, hanem fekete, és a végletekig realista - Evelyn pedig az ellentéte: ő az örök optimista, az örök szivárvány: állandóan jelen van, de nehéz körülírni. Joggal jöhet a kérdés, hogy akkor ők ketten...? Igen. De...

Ebben a sztoriban a közhely, miszerint "az ellentétek vonzzák egymást" - teljesen igaz, és  végig jelen van. Csak nem éppen úgy, ahogy elképzelitek. Itt jön képbe az LMBT szál, de erről tényleg nem beszélek, maradjon valami nektek is. Evelyn édesanyja 15 éves volt, amikor terhes lett vele, és szépen el is hagyta egy fickóért, azóta pedig a nagynénje, Yvonne neveli, aki szintén kap lehetőséget, hogy bemutatkozzon, sok mindent szántak neki is a történetben. És akkor a karaktereknek kell egy közös kapcsolódási pont is, ugye? Nos, azt elmondom, hogy Evelyn és Dylan mindig is közelebb voltak egymáshoz, mint sejtették, de egy nap valóban lehetőségük is adódik az "ismerkedésre." Onnantól kezdve pedig senki nem állhat az útjába egy csodálatos, szívszorító szerelemnek. Vagy mégis? 

Főszereplőink nem átlagos kamaszok: Dylan képessége szinte mindenre rányomja a bélyegét, amit csinál, Evelyn pedig szintén nem az átlagos kamaszlány, hiszen 17 éves létére nem jár moziba, nem is bulizik - mert nem érdeklik ezek a dolgok. Ő egészen mással foglalkozik, amibe szívét - lelkét beleadja. Dylan és Ev egymástól nem is állhatna messzebb - de ahogy mondtam is, a szerelem vak, az ellentétek vonzzák egymást. Természetesen a könyvnek morális kérdése is van, amibe mindenképp érdemes beleásni magát az olvasónak. Az egyik pl., hogy mi az, amit egy szerelem elvisel, aminek a súlya alatt még nem roppan össze. 

Mert - kérem szépen - ez itt az élet, és az életet kicsit sem érdekli, hogy ki, merre, hogy, hány méter. Jön, megy, néha úgy érkezik, mint egy hullám, és mindenkit elsodor. Rajtunk áll, mihez kezdünk vele, hogy a padlón maradunk-e, vagy felállunk, és megyünk tovább. Aztán érdemes erre a kérdésre is megkeresni a választ, mielőtt valaki belekezd a könyvbe:  nem mész a szerelmeddel, mert akkor elhagynád a szeretteidet, mindenedet, és rettegsz az ismeretlentől - ezért ott maradsz, ahol nem lesz esély a boldogulásra, a kitörésre. Viszont azt is szeretnéd, hogy a szerelmed kitörjön, szárnyaljon, sikeres legyen. Döntsd el: visszahúzod a szerelmedet, hogy veled maradjon ott, ahol egyikőtök sem lesz boldog - vagy elengeded őt, hogy megtalálja a boldogulást, és szárnyaljon - nélküled...

Kép forrása: Goodreads

Függetlenül attól, hogy a cselekmény lassan halad előre, és bizony oldalakat kell arra várni, míg tényleg történik valami, én ezt a könyvet nagyon megszerettem. De tudjátok mit? Az első, kb. 60 - 70 oldalt (és azután is vannak erre utaló jelek) leginkább egy eltúlzott High School Musical részhez tudnám hasonlítani, hiszen itt van Troy és Gabriella, akik a hangosító srác miatt - azaz a közhelynél is közhelyesebb, és röhejesebb módon - ismerkednek meg, de onnantól kezdve instant szerelem, boldogság, amíg Sharpay ki nem találja, hogy neki Troy kell, de útban van Gabriella. Azt pedig talán mondanom sem kell, hogy egy olyan környéken, mint amilyenen ez a cselekmény játszódik, nem túl szerencsés "más"-nak lenni.
  
Vannak ám barátok, mellékszereplők is, mint pl. Ryan, Chad, vagy éppen Taylor, de lehet, hogy egy közülük mégsem csak háttérszereplő marad. Újdonságként tudom megemlíteni, hogy a cselekmény két, egymással ellentétes világot mutat be, a csúnya, és a szép kettősségét: a helyszín Dublin egyik belső, bérházas negyedében játszódik, ahol nem könnyű az élet... akadnak olyanok, akik szebb életről álmodoznak, hiszen az álmodás, a nagyban gondolkodás az egyetlen lehetőség a kitörésre, a szörnyű valóságból kiszakadásra. Ugyanakkor az a szépség, amit a világ rejt, ha van bátorságunk rátalálni - túlmutat mindenen, időn, életeken, határon.

Ahogy eddig csupa szép dologról beszéltem, úgy most néhány olyan dolgot is meg kell említenem, amik felett azóta is nehezen tudok szemet hunyni. Nem értem például azt a részt, amikor...nos, a szerelemből, khm, az lesz. 17 évesek, aláírom, de tényleg nem akadt addig senki, aki ezeket felvilágosítsa, és közölje velük, hogy védekezni kellene? Legalább beszélni róla, vagy a fene tudja. Ráadásul akad más is - Evelyn részéről pl. hogy az anyukája, és a lányok a szomszédban is kamaszként lettek édesanyák, és ezzel Evelyn pontosan tisztában volt. Ez történik akkor, amikor az írónő elfelejti, hogy mit adott addig a karakterének. De biztos csak én vagyok megint bogaras. 

Más hibát ebben a könyvben...nem nagyon tudok mondani. A "Crack in Everything" az első része egy utazásnak, amiben egy szerelem kialakul, elkezdődik, de az élet közbeszól, nem is akármilyen módon. A főszereplőknek pedig el kell dönteniük, mi számukra a fontosabb, hogy egy törés miatt lemondanak-e egymásról, és a választott útról van-e visszafelé. Ez a sztori mosolyt csal az arcodra, betesz egy buborékba, amiről azt hiszed hogy úgy is marad, de a valóság néha kegyetlen. A buborékod megvéd mindentől - kivéve az élettől. Aztán csak a könnyek maradnak. Erősen függővéges, úgyhogy én is csak a következő részben tudom meg, mi történt a karakterekkel azután a bizonyos dolog után. Szívből ajánlom annak ezt a 272 oldalt, aki nem bír az érzelmeivel, és robban, mint a vulkán, ha valami nem úgy történik, mint a mesében. :) 


Ahhoz képest, hogy eleinte abba akartam hagyni az olvasást, a végén egész szép kapcsolat alakult ki közöttünk. Azaz el sem akartuk engedni a másikat. Ennyi érzelmet, 272 oldalon...hasonlónak még a közelében sem jártam az utóbbi időben, vagy csak elvétve. Azt hittem, egy lány szemszöge már nem sok újat tud nekem mutatni, de ahogy elolvastam ezt a könyvet, nyilvánvalóvá vált, hogy igenis van még a lányokban spiritusz. Én is tudok még újat mutatni. Ráadásul ott van még a függővég is, amihez az utóbbi időben nem sokszor volt szerencsém. Sikerült a könyvnek elérnie azt, hogy izgatottan és a falat kaparva várjam a második részt. Kíváncsi vagyok, ha ez ennyire meggyötört lelkileg, mi lesz a következőben. *Kérem szépen, ez a srác parfümöket válogat olyan nőknek, akiknek nincs erre elég keretük, és a saját csajának Yves - Saint Laurent-et, Guccit, Chloét akar adni, de a nyomorultja nem fogadja el, mert neki jó lesz a Body Shopos is..nos, ezúton is üzenem, Evelyn, ha neked nem kell a parfüm, én - duzzogva - elfogadom, és majd rád gondolok, ha használom, a srácot meg megtartom magamnak. Még azt mondja, olyan a szemem, mint a zafír, ha rásüt a nap - igen, Dylan O'Dea hivatalosan is a könyves álompasijaim első helyére lépett, és ez volt az első rész...

Végső értékelésem 



Halvány fogalmam sem volt, miről írjak ebben az extrában. Aztán úgy a könyv vége felé körvonalazódott, de hogy Dylan, vagy Evelyn legyen...mindkettőjük szenvedélye fontos szála a cselekménynek, de végül úgy döntöttem, a mai értékelés extrájában a parfümökről hozok nektek néhány érdekességet, mert előbbi közelebb tudott hozzám kerülni, mint a lány, bár nagyon megszerettem őt is. Meg amúgy hajszállal azért nyert, mert odáig vagyok a parfümökért, az utóbbi években valami mánia alakult ki nálam, és a polcon van vagy 15 darab. Nem ritkán képes vagyok ezreket kiadni értük. Meg amennyim épp van. Lássunk néhány szagos érdekességet a parfümökről!

Mindennapjaink részét képezik a régen elérhetetlen luxust jelentő parfümök, melyeket úgy fújunk magunkra reggelente, hogy bele sem gondolunk, milyen hosszú utat járt be ez a kozmetikum. 

A parfüm ősének tekinthető illatosított balzsamok és kencék már a görög, és az egyiptomi nők szépségápolási rituáléjában is fontos szerepet játszottak. A régészek által feltár leletek szerint már 4000 évvel ezelőtt alkalmazták az illatos olajokat.

A modernkori parfümöknek magyar vonatkozása is van, hisz az első üvegcsébe zárt, alkohollal kevert illatfelhőt 1370-ben alkotta meg egy szerzetes Piast Erzsébet magyar királyné számára. A találmány különlegessége az volt, hogy a szerzetes egy kevés alkoholt is adott az illóolajokhoz, így könnyebb volt a parfüm felvitele és az illat is tovább tartott.

A világhírű francia parfümkészítő, a Miss Dior megalkotója, Jean Carles (1892-1966) anozmiában szenvedett, vagyis egyáltalán nem volt képes érzékelni az illatokat. (Hahaaa, ez fontos, tessék figyelni, ha olvassuk a könyvet.)

A parfümiparág fellendülése a nagy pestisjárványoknak volt köszönhető, ugyanis a korabeli európaiak meg voltak győződve arról, hogy a mérgező gőzök a fő bűnösök a fekete halál elterjedéséért. Így már a kezdetektől fogva különböző növényi olajokat használtak a levegő megtisztítása végett.

A rózsa után a jázmin a parfümgyártás leggyakrabban használt alapanyaga. 400 kilónyi, vagyis 4 millió jázminvirágból mindössze 0,5 kg koncentrált olaj nyerhető ki. A parfümkészítés jelentős, és megbecsült munkának számított az ókori Egyiptomban, ahol egyes „mágikus illatú” balzsamokat Ré napisten verejtékének neveztek. A parfüm szó eredete a latin nyelvig, a per fumum-ig vezethető vissza, melynek jelentése ,,a füstön át".

Egy 50 ml-es Clive Christian No. 1 több mint 700 euróba kerül, a No. 1 Imperial Majesty nevű parfümöt pedig csak tíz példányban készítették, és kristályos - 18 karátos arannyal és 5 karátos fehér gyémánttal díszített - üvegben tárolják. Rendkívüli árának köszönhetően (kb. 150 ezer euró) bekerült a Rekordok Könyvébe is. 

A parfüm rendelkezik a legmagasabb illóolaj koncentrációval, aránya 15-30%. Előnye, hogy nagyon kevés mennyiség is elég a használatakor, és 6 órán át is érezhető. Ez a legerősebb, és a legdrágább illatszer is a piacon. Ezt követi az EDP (Eau de parfum), amely a parfümhöz képest ugyan kevesebb, de még mindig viszonylag magas 8-15%-os illatanyag tartalmával. Különösen estére, alkalmakra ajánlható. Tartóssága 3-5 óra. Rendkívül közkedvelt az EDT (Eau de toilette), amely 4-8% illatanyagot tartalmazó parfüm, mely főleg mindennapos használatra, illetve nyárra ideális. Tartóssága 2-4 óra. Az EDC (Eau de cologne - magyarul kölni víz): 3-5% illatanyagot tartalmazó, könnyű, többnyire frissítő hatású (citrusféle, illetve levendula, rozmaring, kakukkfű, narancs, jázmin kivonatát tartalmazó) parfüm. Tartóssága 2 óra.


Jelek, ami segítenek megkülönböztetni a hamis parfümöt az eredetitől
Figyeld meg a dobozon található celofánt! Ha a parfüm igazi, akkor a celofán minőségén sem spóroltak: erős, vastag csomagolóanyag került a dobozra, ami tökéletesen simul rá. Ha a celofán laza, mozog a dobozon, akkor hamisítvány. Érdemes egy pillantást vetni a celofán ragasztására is: az igazi parfüm esetében ez gyakorlatilag észrevehetetlen, míg a hamisítványoknál látszik az átfedés, el vannak csúszva az élek, vagy maga a ragasztó is kivehető. A valódi parfüm nem csak úgy kocog a dobozban, hanem belülről is ki van támasztva, hogy a csomagolás megvédje az üvegcse értékes tartalmát. Ha nincs papírtámaszték a dobozon belül – vagy van, de nem fehér, hanem szürkés, eltérő színű – hamisítvány. A minőségi parfümgyárak nem használnak sok festékanyagot a parfümökhöz, ezért a folyadék színe áttetsző, világos. Ha a parfüm színe sötétebb, erős, akkor jobb nem megbízni benne. A valódi parfüm üvege jó minőségű és sima felszínű, nem látszanak rajta durva illesztések vagy törések. A hamisított parfüm ezzel szemben kontúros vagy darabos, érződik, hogy nem valódi üveg.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése